A három királyok vízkereszt ünnepén látogatták meg Jézust vagy karácsonykor?

"A három királyok vízkereszt ünnepén látogatták meg Jézust vagy karácsonykor?"

Soha. Max napkeleti bölcsek, és nem írja a Biblia, hogy hányan voltak

Máté

2,1 A mikor pedig megszületik vala [Luk. 2,1-7.] Jézus a júdeai Bethlehemben, Heródes király idejében, ímé napkeletről bölcsek jövének Jeruzsálembe, ezt mondván:

Nem tudni, hogy hány bölcsről van szó...

Máté

2,11 És bemenvén a házba, ott találák a gyermeket anyjával, Máriával; és leborulván, tisztességet tőnek néki; és kincseiket kitárván, ajándékokat [Ésa. 60,6. Zsolt. 72,10.15.] adának néki: aranyat, tömjént és mirhát.

Az ajándékból sorol fel hármat, de ettől még lehettek többen és kevesebben is.

Kérdésre a válasz: lehet, hogy egyik idejében sem

Kedves Kérdező,

Onnan kezdeném, hogy Jézus Krisztus nem december 25-én született. A Biblia nem közli a születési dátumot, ennek ünneplése nem is volt akkoriban szokás. Annyit ír a Biblia a szuletesről, hogy kint voltak a pásztorok a szabad ég alatt, és hogy ünnep volt Izraelben, ez a két esemény tavaszi vagy őszi születési dátumot sejtet, tél kizárva. December 25 egy pogány napforduló unnep volt, a 3.-4. században csináltak belőle keresztény ünnepet, ennek oka az, hogy el akarták tüntetni a nép körében továbbra is népszerű pogány ünnepet.

Vízkeresztkor látogatták meg, de az evangéliumban napkeleti bölcseket hallhattál, persze ezek lehettek királyok is, lehettek hárman, de huszan is.

Jézus születésekor a pásztorok hódoltak előtte, a napkeleti bölcsek később érkeztek.

Nem.

Egyébként pedig asztrológusok voltak, nem királyok.

Mikor Jézushoz oda értek, hosszú idő telt el,, hiszen akkor nem voltak még vonatok buszok.Egyébként is először Heródeshez mentek tudakozódni, és onnan mentek tovább.

Így Jézust a szent írás már kisgyermeknek nevezi, nem csecsemőnek.

Jézus születése, egyébként is október elején van, nem decemberben.

Talán még annyit, hogy mikor az asztrológusok megérkeztek, Jézust, már nem jászolban, hanem házban találták.

emlékezzünk rá, hogy Heródes az asztrológusoktól kapott értesülései alapján azt parancsolta, hogy Betlehem környékén minden kétéves és annál fiatalabb fiúgyermeket öljenek meg, ami azt jelenti, hogy már nem lehetett csecsemő.

(Máté 2:11) 11 Mikor aztán bementek a házba, látták a kisgyermeket anyjával, . . .

Asztrológusok.... mindjárt horoszkóp készítők lesznek, mi? Meg évek teltek el? Olvasni kéne a Szentírást is, nem csak az őrtornyot.

Természetesen bölcsek és/vagy királyok voltak, hiszen Izajás így jövendöli meg az eseményt.

"Népek jönnek világosságodhoz, királyok a benned támadt fényességhez. ... Tevék áradata borít majd el, Mádián és Efa dromedárjai. Mind Sábából jönnek; aranyat és tömjént hoznak, és az Úr dicsőségét zengik."

Szó sincs asztrológusokról.

Másrészt szövegértelmezés.

"Amikor Heródes király napjaiban Jézus megszületett a júdeai Betlehemben, íme, napkeletről bölcsek érkeztek Jeruzsálembe, és megkérdezték: Hol van a zsidók most született királya?"

"Amikor" megszületett Jézus, akkor érkeztek a bölcsek Heródeshez. Mit kérdeznek a bölcsek Heródestől? "Hol van a zsidók most született királya?" Mikor született? Két éve, három éve? Nem, hanem "most" született. Vagy más fordítás szerint "újszülött". Vagy a bölcsek nem voltak elég bölcsek, vagy az őrtorony ír újfent ostobaságokat.

Nem beszélve arról, hogy nagy Heródes meghalt Jézus születése után röviddel.

Nem tudjuk, hogy pontosan mikor. Két születéstörténet van: Lukács és Máté szerint. Lukácsnál a pásztorok hódolnak, Máténál a napkeleti bölcsek. Másra akart rávilágítani a két szent szerző, mást hangsúlyoznak. A pásztorok egyből mentek a leírás szerint. Máténál a bölcsek érkezése nincs ilyen pontosan megfogalmazva.

Vízkereszt ünnepe eredetileg Epiphania Domini, azaz Urunk megjelenése. A napkeleti bölcsek látogatását azért helyezi ekkor elénk az Egyház, mert Krisztus ekkor a pogányoknak is megjelent. Következő vasárnap meg Jézus megkeresztelkedése lesz, ami szintén a megjelenéshez kapcsolódik: "Ez az én szeretett Fiam." Régen egy napon ünnepelték ezeket az ünnepeket, mivel a tartalmuk nagyon egybecseng. A vízkereszt szó is a megkeresztelésre utal.

1 Jézus Krisztus nem December 25-én született.

2 Jézus nem egy hetes csecsemőként keresztelték, hanem kb 30 éves korában BEMERÍTETTE Keresztelő (vagy Bemerítő) János a Jordán folyóba.

3 Jézussal egy fontos dolog azonban történt a 8. napon: mi volt ez? KÖRÜLMETÉLTÉK a zsidó szokások szerint. (Ha dec 25-én született volna, akkor Jan 2-ára esik ez, de nem télen született a Messiás, ezért nem is Január elején metélték körül)

Még azt is hozzá kell tenni, hogy a zsidó újév nem Január 1-én van, és a zsidók, így Jézus és környezete is máshogyan nevezték a hónapokat, nem így, hogy December, meg Január. Ez pogány időszámítás, és pogány hónap nevek.

Húha, utolsó... Tudjuk. De hogy jön ez ide?

Teológiailag függnek össze ezek az ünnepek, nem időrendben. Egyébként az ókeresztények is egy időben ünnepelték az Epiphania Domini ünnepén a napkeleti bölcsek látogatását (kiterjesztve ezt Jézus születésére), Jézus megkeresztelkedését és a kánai menyegzőn az első csodát. Mint írtam, teológiai értelemben nagyon szoros az összefüggés. Ennek a nyoma található meg az ortodox keresztények liturgikus ünnepein, ugyanis náluk megmaradt, hogy vízkeresztkor ünneplik Jézus születését.

Egyébként akár dec. 25-én is születhetett Jézus, nincs kizárva. De teljesen mindegy, hogy mikor született. Nem egy napot ünneplünk, hanem az eseményt. Az ortodoxok pl. jan. 6-án ünneplik, semmi gond nincs ezzel.