Kezdőoldal » Ünnepek » Húsvét » Tényleg Húsvét hétfőn támadt...

Tényleg Húsvét hétfőn támadt fel Jézus Krisztus?

Figyelt kérdés
Ha jól tudom, a Húsvét eleve egy zsidó ünnep volt, még Jézus előtt. Ill. ismerjük, hogy Jézus nem Karácsonykor született, hanem csak akkor ünnepeljük, mert közel van az év leghosszabb éjszakájához ((Szent) Gyula pápa 350-ben). Lehet, hogy Jézus sem Húsvét hétfőjén támadt fel, csak ekkor ünnepeljük?

márc. 31. 01:52
1 2
 11/15 anonim ***** válasza:

Jézus mondja, hogy három nap és három éjjel lészen a föld gyomrában, miként Jóna volt három nap és három éjjel a haléban.

Ám ezt nem úgy kell érteni, hogy teljes 72 órán keresztül, mert akkor valóban nem jön ki a "matek". Ez csupán egy hebraizmus. Ha p.o. a mi időszámításunk szerinti dec. 30-án egy uralkodó trónra lépett, akkor a mi időszámításunk szerinti következő január 2-án azt mondták volna, hogy ez uralkodásának második éve. Pedig csak négy napja uralkodott. Ez a keleti gondolkodás, ezt kell megérteni...

ápr. 1. 06:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/15 anonim válasza:

Persze. Idén végig is néztem.

Tavaly Maldívon voltunk és ezért lemaradtam a szenzációról.

ápr. 1. 19:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/15 BécsiFehér válasza:
A Pászka-ünnepe miatt ment éppen akkor Jeruzsálembe, mert arra messzi földről jönnek a zsidók, akik előtt taníthatott. Itt végezték ki, de hogy melyik nap és mikor, az Mark-, illetve János evangéliumában egy nappal eltér egymástól.
ápr. 2. 12:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/15 anonim ***** válasza:

#7.

Nagypéntek másnapja nagyszombat, harmadnapja pedig vasárnap.


Jézus halálának és feltámadásának idejét egészen konkrétan leírja a Biblia. A zsidók pészah nevű ünnepével volt egy időben. Régen a húsvétot ezzel egy időben ünnepelték, azonban később hozzáiktattak egy kisebb módosítást, hogy a húsvét vasárnapra essen mindig, és ne lehessen az, hogy mondjuk pénteken van húsvét, ha már az évben minden vasárnap a feltámadást ünneplik.


Szóval: igen, egyértelműen ebben az időszakban történt, ha nem is konkrétan ezen a napon, mivel eleve zavart okoz, hogy a zsidó naptár vagy a Gergely-naptár szerint akarod nézni, a vasárnapi hozzátoldás pedig még nagyobb zavart okoz. De a válasz: igen, ekkor történt. A pészahot amúgy a mai napig ünneplik a zsidók, ez számukra az Egyiptomból való kivonulás ünnepe, történelmileg egyébként nagyon ősi ünnep, a szimbolikáján jól látszik (lásd: bárány, ami a keresztény húsvéthoz is kötődik, sivatag, vándorlás, nomád sémitákra jellemző rituális véráldozat és a vér bajt távoltartó ereje) a régészek, néprajkutatók, történészek szerint, hogy feltehetőleg még a héberek/izraeliták letelepedése előtti időszakból származik, tehát alsó hangon is 3200-3400 éves, ami később, a letelepedés után/a félnomád életmódra váltás után földműveléssel kapcsolatos hálaadó tartalommal is bővült. Ez az ünnep ezen korok óta ekkor van, a dátuma nem változott. Az első tavaszi holdtölte, avagy a luniszoláris zsidó naptár szerint niszán hónap 14-től.


#8.

Szintén városi legenda, de mi, történészek arra vagyunk, hogy ezeket eloszlassuk bármennyire is könnyen megjegyezhetőek. A szaturnália SOHA nem volt dec. 25-én. A legkorábbi időszakban, nagyjából a köztársaság korában még dec. 16. volt a dátum csak. Aztán egyre jobban bővült, először három naposra, majd nyolc naposra, de dec. 23-nál soha nem tartott tovább. Annyira nem, hogy a kereszténység felvétele után a szaturnália világi ünneppé vállt és a korból származó naptárakban egyszerre szerepel a karácsony és a szaturnália. Dec. 25-én csak és kizárólag a Sol Invictus nevű ünnep volt, ami egy keletről érkezett misztériumvallás ünnepe volt. Feltehetőleg éppen amiatt került erre a dátumra a Sol Invictus, majd aztán a karácsony is, mivel ekkor nem volt semmilyen ünnep az igencsak zsúfolt római naptárban, a két vallás pedig amúgy is rivalizált a római vallás felváltásának szerepében. Bár a folyamat és a korszak elég bonyolult volt, így ez csak egy és nagyon leegyszerűsített szempont volt.

ápr. 2. 23:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/15 anonim ***** válasza:

#Kérdező:

A pészah valóbban egy zsidó ünnep volt, ugyanakkor nem véletlenül kötődik hozzá a húsvét. A Bibliából ott is egyértelmű, hogy az első húsvét valóbban pészakhor történt, hogy Jézus egy pészahi széderesti vacsorát fogyasztott el nagycsütörtökön. A széder a pészah előestéje. Mindig az előestével kezdődnek a zsidó ünnepek is, ahogy amúgy a keresztények és a muszlimok is.


Szóval a kérdés már ott hibádzik, hogy senki nem ünnepli húsvéthétfőn a feltámadást (na jó, a keresztények az egyházi naptár szerint nyolc napig, egészen fehérvasárnapig ünneplik, de maga a főesemény húsvétvasárnap előestéjén és húsvétvasárnap történik), másrészt lehet hogy nem pont akkor történt, amikor idén a Gergely-naptár szerint húsvétvasárnap van, azonban az időszak ez. A korai keresztény korban az egyházatyák úgy döntöttek, hogy fontosabb, hogy vasárnap ünnepeljük a feltámadást (mint amúgy egész évben), minthogy hajszálpontosan a zsidó naptárhoz igazodva ünnepeljünk.


Ui.: Az előző válaszomon pontosítok, a szaturnália nem dec. 16-án volt eredetileg, hanem dec. 17-én. Késő van már... Dec. 16. csak az előkészületek ideje volt Rómában.

ápr. 2. 23:50
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!