Milyen érzéssel tölt el, hogy vége az téli ünnepek időszakának, és jönnek újra a szürke hétköznapok?

Direkt vártam jan. 07-ig, mivel vannak ortodox keleti keresztény ismerőseim is, akik tegnap ünnepelték a karácsonyt, így már mindenki túl van mindenen. Már megvolt a vízkereszt is, ami lezárta karácsonyi időszakot, illetve a karácsonyi ünnepkört is. Elmúlt az újév is. Eszegetjük az utolsó szem ünnepi sütiket, és a megmaradt ételeket. A fehér, a karácsony ünnepi színét viselő nagy gyertya, illetve az adventi koszorú már nem nagyon gyullad fel. Ma van a téli szünet utolsó napja a fiataloknak, a felnőtt családtagok közül valaki már eddig is dolgozott, de a következő héten mindenki visszavonul már a dolgos hétköznapokba. Jön a január, illetve a február, az év talán legszürkébb időszaka. Hónak bottal se üthetjük a nyomát, de azért mégis ez a leghidegebb hónap. Papiron a régiek űzték a telet, de nem igen hallgat az a szép szóra. Megint jönnek a korai kelések, sietés mindenhova, stressz stb. Hasonló, mint amikor vége a nyárnak. Ha a húsvétnak/pünkösdnek van vége, az annyira nem nagy gond, mivel utána jön a nyaralós szezon, lesz valami hangulat. De ilyenkor... Semmi. A modern ember el is felejtett ünnepelni...

Mondjuk ebben azért van pozitív is: új esztendő, új lehetőségek, megmutathatjuk a világnak, hogy mire vagyunk képesek idén is. Mindegy, hamarosan nagyböjt, akkor meg már a húsvétra készülünk, addig meg csak lesz néhány pont, ami színesíti az időszakot.

Milyen gondolatok vannak most a fejetekben? Milyen érzés fog el titeket ilyenkor?