Miért van ma már az egész évünk egy ünnep köré szervezve?

Max te erzed ugy, en nem. Max a tél bealltaval varjuk a karacsonyt, evkozben en a nyaralasonat varom horvatorszagba, júliusban még faxom a karacsonyba.

Hozzatennem, hogy a boltokban nyilvan hamar megy a dekoracio, a hirdetes, mert nekik eladni kell, profitot termelni. Ez nem azt jelenti, hogy neked is fel kell ulnod erre a vonatra.

"Egész évben a karácsonyra készülünk, láttam olyat, hogy már augusztusban is ezt reklámozták"

Hát ez nagyon kirívó példa lehet, mifelénk július-augusztusban a gyerekeket örvendeztetik meg a "mindjárt újra iskola!" reklámhadjárattal.

"Ha azt mondom, hogy: "Boldog ünnepeket!", akkor senkinek sem a húsvét, a pünkösd vagy másik ünnep jut eszébe, hanem mindenki a karácsonyra asszociál."

Ha húsvétkor mondod valakinek, akkor tuti nem a karácsonyra asszociál. Egyébként szerintem a többes számú "ünnepek" a karácsony+újévből jön, én csak olyannak mondom, akit karácsony és újév közt nem fogok látni. Más kérdés, hogy mostanában elkezdték más ünnepekre is többes számban mondani.

"Ha valami hulla feleslegeset kapunk valakitől, akkor is a háta mögött azt mondjuk, hogy majd karácsonykor továbbadjuk."

Hát, én mondjuk ilyet nem szoktam.

"Ha kimondom azt a szót, hogy ünnep, akkor is a legtöbben a karácsonyfára asszociálnak és nem mondjuk a tojásokra vagy a farsangi karneválokra."

Érzelmileg mondjuk tényleg a legtöbbeknek a karácsony a legfontosabb, ezzel nem nagyon lehet vitatkozni.

"Vannak olyan országok, ahol annyira ez van a központban, hogy a Mikulás jön karácsonykor, pedig Szent Miklós napja az adventi időszakban van."

Az volt az eredeti, hogy Mikulás jön, a Jézuskázást Luther találta ki, aki a szentek tiszteletével nem értett egyet, aztán terjedni kezdett (osztrákoknál a németekkel való kulturális közelség miatt – hiába, hogy katolikus ország –, nálunk meg osztrák hatásra). Ennek pont egy GYIK-es kérdés miatt néztem utána egyszer.

"A nagymamám mesélt nekem arról, hogy amikor még ő kislány volt (Horthy-korszak), akkor a húsvét nagyobb ünnep volt, mint a karácsony"

Vallási szempontból valóban sokkal jelentősebb a húsvét, de a lakosság nagy része nem vallásos, vagy csak kicsit az. (Még hozzátenném, hogy a húsvétra nagyon rátapadt a locsolkodás, amit tapasztalataim szerint a férfiak jó 50%-a, a nők 99%-a masszívan utál...)

"A harmadik legnagyobb ünnep a pünkösd volt. Ez a két, korábban kulcsfontosságú ünnep, sok helyről miért tűnt el?"

A húsvét nem tűnt el, még a szoci időkben sem. A pünkösd most megint munkaszüneti nap, bár legtöbbeket tényleg nem érdekli ezen túlmenően.

Szent Iván, Péter-Pál ünnepét tényleg jó lenne feléleszteni, az embereknek biztos bejönne egy nyári nagy ünnep is. Péter-Pál a világháború előtt még munkaszüneti nap volt, mert az aratás akkor kezdődött, és a nép tisztelte a földet, amiből élt.

"Itt, Európában is volt egy az amerikai hálaadáshoz hasonló ünnep, Márton-nap, itt ilyenkor az egész évért, illetve a termésért adtak hálát. Ez is teljesen eltűnt."

Sajnos a népesség városiasodásával a mezőgazdasági jellegű ünnepek visszaszorultak, pedig hát azért az élelem megtermelése ma is jelentős. Én mondjuk szoktam libát enni Márton-napkor :)

"például a Valentin-nap, az anyák és az apák napja, amiknek szintén elveszett a jelentősége."

A Valentin-nap 1990 körül jött be, az apák napja pár éve, azóta csak nő a jelentőségük. (nem említetted a Halloweent, de az is csak kb. 20 éve terjed itthon.)