A számok atomokból állnak? (dedicated to 4k05)

"Alapvetően az a baj veled, hogy nincsenek önálló gondolataid, hanem mindent könyvekből tudsz, és ha netán egy könyvben lenne leírva az amit én ide írtam, és mondjuk egy neves tudós írná, akkor már ezt fújnád. :)

A lekezelő hangnemmel meg semmire sem mész. Nem lesz igazabb amit mondasz. :)"

Persze, te már csak tudod, hogy nekem milyen gondolataim vannak. Olyan jól ismersz. Amúgy már kis elsős koromban tudtam hogy a számok nem atomokból állnak. És azt is hogy a jelölésük is változtatható. Képzeld már olvasni is tudtam addigra, szerettem mindig is a könyveket, s az évek múlásával ez megmaradt, így most is szeretek olvasni. Ami nem jelenti azt hogy mindent könyvekből tudnék ill. hogy nincsenek önálló gondolataim, sőt nagyon is sok van, amit a legtöbben a környezetemben nem is fognak fel, s ez nagyon rossz érzés. Ugyanakkor nem hiszek el mindent, ami egy könyvben le van írva, tudniillik egy könyvben sincs minden jól leírva, szelektálni kell, kiszűrni azt ami számomra használható ill. építő jellegű. Viszont ha egy könyvben olyanokat olvasnék mint amiket ide te leírtál gyorsan kukába vágnám. Miért? Mert egy olyan szerző próbálja meg magát logikusnak ill. tudományosnak beállítani benne, akinek jól láthatóan semmi köze nincs a logikához, sem a tudományokhoz, mert olyan dolgokat állít benne teljes bizonyossággal, amiken már általános iskolában is jót kuncognának a gyerkőcök (értelmesebbik része). Tehát nem, nem hinném el akkor sem, ha egy könyvben lenne leírva ez a sok sületlenség. Nem tudom, te mennyi könyvet olvastál el életedben, de kijelentő mondataidból leszűrve nem valami sokat, legalábbis abból a témából, amiből osztani akarod az észt biztosan nem sokat. Nem bűn olvasni, sem az onnan való ismeretszerzés, vagy tán azt hiszed, hogy napjaink elméleti ill. alkalmazott tudósai mind csak úgy maguktól jöttek rá mindarra az összefüggésre, amire alapozzák kutatásaikat? Nem, ők is előbb lerakták az alapot, amire aztán saját elméleteiket ráhúzzák. Attól mert valaki szereti a tudományt még nem fog érteni is hozzájuk. Ezért hát vigyázni kell milyen kijelentéseket tesz az ember ebben a témában. És ami a legfontosabb egy tudós számára, az alázat! Ha ez nincs meg benne akkor sohasem tárulnak fel előtte a mélyebb összefüggések, ezt tapasztalatból tudom.

tegnap 19:33

""A 2 a természetben úgy jelenik meg, hogy pl. léteznek hatások, amelyek 2-szer olyan erősek.."

De nem érted, hogy ez csak neked számít? Egy atomot nem érdekel. Az létezik, ami fizikálisan jelen van. A létezés alapfeltétele, hogy fizikálisan jelen legyen valami."

1. Mi az a "fizikálisan jelen van"? Te belenéztél már egy fizika tankönyvbe?

2. Nem arról beszéltem, hogy kit mi érdekel. Az "érdekel" egy olyan ige, amit emberekre lehet használni, atomokra nem. Egy atomot természetesen nem érdekel semmi. Viszont az egész természet olyan törvényszerűségek szerint működik, amelyeket számviszonyok írnak le. Függetlenül attól, hogy ez kit érdekel vagy sem. Így pl. a gravitációs állandó 6,673*(10^-11)m3(kg^-1)(s^-2). A Newton törvények már azelőtt is érvényben voltak, hogy az ember számokról beszélt, és a gravitációs állandó ugyanannyi volt.

"Kb nagyanyám is ezt mondaná. Sajnálom, hogy nem érted a dolgot."

Tökéletesen értem, mit próbálsz mondani. Csak hát tévedsz. Amit kifejtesz, az félig megértett filozófiai közhelyek keverése.

Amikor azt ismételgeted, hogy "a világ materiális", akkor valami materialistásat próbálsz mondani (bár sikertelenül). Amikor azt ismételgeted, hogy csak a "tudományok" álláspontját kell figyelembe venni, akkor a pozitivizmus nevű filozófiai iskolára próbálsz ráérezni. Amikor azt mondogatod, hogy nincsenek számok, csak az ember számára, akkor éppen idealista vagy. Amikor arról beszélsz, hogy a kémia voltaképpen fizika, akkor redukcionista. Jópár filozófiai elmélet keveredik a fejedben, és ennek tetejébe tagadod, hogy filozofálsz. Folyamatosan filozofálsz, és közben kikéred magadnak, hogy filozofálsz. "Fizikális" létezésről beszélsz, és közben tagadod, hogy a fizikai törvényekben számviszonyok érvényesülnek. Vicces kis gyerkőc vagy.

"Garantálom, hogy idősebb vagyok nálad."

Ne legyél büszke arra, ha legalább 30 éves létedre úgy gondolkodsz, mint egy átlagosan művelt 14 éves.

"Az a baj veletek, hogy nem tudjátok elfogadni, ha valami nem úgy van ahogy a nagy tudósok megmondták. Ha már egy szót más betűvel ír valaki, vagy merész dolgot állít, biztosra veszitek, hogy butább"

1. A nagy tudósok is tévedhetnek, és ha rámutatsz, hogy hol tévednek, akkor az valóban érdekes. De te egyszerűen általános iskolás színvonalon hablatyolsz össze-vissza, és elvárod, hogy hasraessünk a nemlétező eredetiségedtől. A tudomány az nem ilyen egyszerű dolog. Ha elkezdesz amellett ágálni, hogy a Föld lapos, az nem "merész állítás" és nem annak bizonyítása, hogy "a tudósok tévednek", hanem egyszerű hülyeség, amiről minden ötéves tudja, hogy nem úgy van.

2. Kicsit sem állítasz merész dolgokat, egyszerűen több ezer éves filozófiai fejtörőket adsz elő zavarosan, lebutítva. Ezek a kis hülyeségek, mint pl. hogy a számok atomokból vannak-e, már Platónnál is (aki nem tegnap élt, hanem 2400 éve) közhelyszámba mentek, az ilyen okoskodókat (szofistákat) már ő is inkább kifigurázta, mint komolyan vette.

3. Ha egy kicsit olvasnál, gyűjtenél egy kicsi műveltséget, akkor lenne egy minimális rálátásod arra, hogy mi számít merész állításnak a tudományban, vagy hogy melyek azok a területek a matematikában, fizikában, filozófiában stb., ahol tényleg komoly viták folynak.

"A logikának semmi köze az alázathoz."

Tudod, mi az alázat? Amikor valakinek nem a saját büszkesége, egója védelme stb. számít, hanem az igazság.

Pl. amikor a másik topikban felsoroltam 6-8 nevet, arra lehet sértett büszkeséggel és alázatosan is reagálni. A sértett büszkeséggel reagálás azt jelenti, hogy elkezdesz pampogni, hogy "nehiddazthogyokosvagy attólhogyfelsoroltál párneveeeet!!!!". Az alázat azt jelenti, hogy már ma délelőtt az Akadémiai Könyvtárban ülsz és olvasod ezeknek a szerzőknek a műveit, mert TÉNYLEG a téma érdekel és nem az egód, és TÉNYLEG tudni akarsz, nem pedig óbégatni. És nem azért vitázol a számok mibenlétéről, mert fitogtatni akarod, hogy milyen roppant eredeti / formabontó /merész /okos vagy, hanem azért, mert ÉRDEKEL a téma és TUDNI akarsz róla sokat.

Kérdés, sejted-e, melyik hozzáállás segíti hozzá az embert a tudáshoz és melyik gátolja inkább a megszerzésében.

Az alázat a tudós egyik legfontosabb erénye. Ha ezt nem tudod, abból sajnos egyértelműen kiderül, hogy mennyire távol vagy a tudományos élettől.

Tudod, mi a vicces? Hogy a te logikáddal ahogyan számok nincsenek az emberi tudattól függetlenül, úgy atomok sem.

Azokat csak mi nevezzük el így, a viselkedésük és a felépítésük alapján. Valójában a protonokat nem érdekli, hogy ők klór vagy oxigén atom magját alkotják-e, csak a rá ható "erők" hatásának engedelmeskedik. Hoppá, de igazából az "erők" sem léteznek, azok is csak emberi absztrakciók, amikkel a feltételezett hatásokat reprezentáljuk. ...És így tovább, le egészen a húrokig vagy membránokig, meg minden másig, amire a tudomány és az emberi elme valaha el tud jutni. Mind-mind az emberi agy szülöttei, mentális reprezentációi valaminek, ami vagy létezik, vagy nem, és csak arra valók, hogy "rendet vágjunk" a körülöttünk lévő világban és megpróbáljuk előre kitalálni, hogy mi fog történni benne a következő pillanatban, évezredben vagy évmilliárdban... hogy mi létezik "igazán", azt nem "tudhatjuk", mert e szerint az értelmezés szerint nekünk közvetlenül nem a világhoz van közünk, csak a róla alkotott mentális reprezentációnkhoz (amiről feltételezzük, hogy az agyunk dobja össze, de a gondolkodásmód szigorú logikáját követve még ebben sem lehetünk biztosak, éljen a mátrix...).

Ez egyáltalán nem butaság szerintem, de ha így gondolod, legyél következetes ;)

Jól nézünk ki, harcos materialistaként a végén szubjektív idealistaként végzed ;) hajrá!

ma 16:58

Nem ő lenne az első harcos materialista, aki szubjektív idealistaként végzi. Az egyoldalú túlzások átcsapnak egymásba, ezt hívják dialektikának, rá is jöttek már kb. 160 éve Marxék, hogy materialistának lenni nem egyenlő az olyan tupa nézetek hangoztatásával, mint hogy "a gondolat is csak anyag" meg "ahogy a vese kiválasztja a húgyot, úgy választja ki az agy a gondolatot" és a többi dogmatikus materialista szöveg. Csak hát ezeket a meccseket már évszázadok óta lejátszották egymás között a filozófusok, derék kérdezőnk azonban elhatározta, hogy ő helyből mindenkinél okosabb és nem néz utána semminek.