Dárvin elméletét megtudod cáfolni,?

#10! Az evolúció úgy működök, hogy az élőlények szaporodása közben kisebb mutációk alakulnak ki és az utód máshogy születik meg. A környezete pedig megszabja, hogy ez a változás elősegíti-e a szaporodását a mutálódott egyednek, vagy nem... Ha sikeresebben tud ez miatt szaporodni, akkor megnő az esélye annak, hogy ez a mutáció megint bekövetkezik és továbböröklődik. Amennyiben előnyösnek bizonyul, akkor elterjed és az adott faj megváltozik. Idővel teljesen új fajok tudnak így kialakulni, amik még-jobban alkalmazkodtak a környezethez és még-jobban tudnak szaporodni...

Az evolúció nagyon lassan lesz látványos, (évmilliók alatt) de mesterséges módon mi emberek is tudjuk szimulálni. Az egyik legjobb példa a kutya mint háziállat: Az összes kutya farkas volt, csak az ember úgy szaporította őket, hogy megváltozzanak. Pl.: A két átlagnál kisebb és aranyosabb kutyust szaporították, ezért az utódaik is nagy eséllyel kicsik és aranyosak lettek. Pár 100 év alatt ez a tudatos módszer eredményezte pl.: a palotapincsi kialakulását!

Ezt hívják mesterséges szelekciónak. A természetes szelekció pedig az evolúció, amikor nem az ember, hanem a váltózó környezet szelektálja a fajokat. A környezet márpedig változik a Föld geológiája és éghajlata miatt... (És persze az élőlények is beletartoznak a változó környezetbe, ami tovább növeli a változatosságot...)

"nem kell mindig alkalmazkodni, de így is változnak a fajok. Ennek mi az oka?"

Mert maga a változás örök.

A szaporodásnál, a génmásolásoknál mindig történnek apróbb hibák, módosulások.

Ami tényleg hiba, a faj túlélésére káros, az a szaporodás nélkül elhulló egyedekkel kiszelektálódik, ami hasznos, elterjed.

Az egész evolúciónak ez az állandó változás az alapja. Nem a változás szükséglete generálja a változásokat, azok mindig történnek. A változó körülmények befolyásolhatják, hogy ezekből a random változásokból mi marad meg, mi öröklődik tovább, mi terjed el.

Azt tanácsolom, nézd végig ezt a videósorozatot (a linkben értelemszerűen az első része van). Az evolúcióról csak a végén lesz szó, de az eleje is érdekes (és segít megérteni a végét). Van benne arról is szó, hogyan mehet végbe evolúciós változás alkalmazkodás nélkül. Könnyen érthető, pontos (ilyen szinten mindenképpen). És vicces. :D

https://www.youtube.com/watch?v=U1dIQLlVeXo

"nem kell mindig alkalmazkodni, de így is változnak a fajok. Ennek mi az oka?"

1) De, mindig kell alkalmazkodni. Nincs olyan élőlény, aminél nem lehet még jobb. Még gyorsabb futó, még jobban halló, még jobban látó, immunis egy vírusra. Akármi. Nincs olyan, hogy egy adott környezetben már minden tökéletesen alkalmazkodott és nincs tovább, hátra lehet dőlni.

2) A mutációk egy része káros (pl genetikai betegség), ezek kiszelektálódnak. Más részük hasznos (pl még jobb látás), ezek elterjednek. Ezen kívül van úgy hogy valami tök semleges mutáció jelenik meg. Ezeken nincs szelekció, de a sodródás hatására így is elterjedhetnek. Vagy épp eltűnhetnek.

3) A mutációk nem megrendelésre alakulnak ki. Hogy pl hidegebb van, ergo kéne valami jó kis melegbunda mutáció, és hopp meg is jelenik. A melegbunda mutáció időről időre véletletnszerűen megjelenik, és ha ez épp egybeesik egy lehűlési időszakkal, akkor az a faj szerencsés volt, tovább él. A többiről nem tudunk, azok kihalnak. Ha melegben jelenik meg a mutáció, akkor az az egyed megfő és meghal.

4) A mutációk nem minden egyedben jelennek meg, hanem csak egy-egy egyedben. Vagyis a melegbundás egyed gyakorlatilag a faj további egyedeinek ősapja/ősanyja lesz.

5) Mint látod, a mutációk hasznossága a környezettől függ. A melegbunda-gén hidegben hasznos, melegben káros. Ha a környezet változik (márpedig a legtöbb környezet valamennyire változik), akkor az élőlények génjeinek is képesnek kell lenniük a változásra.