Összefüggés az izomzat és éghajlat között? Többi lent
Az Egyenlítőtől távolabb élő, hideg éghajlathoz alkalmazkodott állatok általában hízékonyabbak, több zsírt raktároznak el.
A következtetésem(lehet, hogy helytelen):
-alacsonyabb tesztoszteronszint, mert gyorsítja az emésztést,viszont lassú felszívódásnál többet tud raktározni a szervezet
-magasabb ösztrogénszint, mivel az ösztrogénnek van zsírraktározó szerepe és lassítja az emésztést
-mivel nagyobb izomtömeg több energiát igényel, így elvileg a kisebb tömegű, fejletlen izomzat evolúciós előnyt élvez az Egyenlítőtől távolodva
-D-vitaminhiányos állapot, mivel kevesebb napfény jut el a sarkkörre
válasza:1.) Nem a tesztoszteron az egyetlen növekedésre ható hormon. És ennyire nem egyirányú a hatása sem a tesztoszteronnak, plusz lehet hogy más emlősökben/madarakban totál más hormon felelős a növekedésért. Lehet van a szterén vázon plusz 2 hidroxil csoport, és már nem tesztoszteronról beszélünk)
2.) csak hormonokkal nem lehet magyarázni az eltérő testméretet. A hormonszint változtathatóaz élőlényre ható körülményekkel bizonyos határokon belül.
Ha te a klímából vezeted le az eltérő hormonszintet, akkor egy hidegebb klímán felnevelt egyenlítői állatnak nagyobbnak kéne lennie.
Nem hinném hogy erre volt kutatás, de nem látok összefüggést. Minimális lehet az összefüggés, és valószínűleg nem közvetlen (tehát: A hormontermelő szervekre más szervrendszereken keresztül hat a hőmérséklet, ha egyáltalán hat).
Paraszti megfigyelés ugyan, de én nem látok különbséget az Afrikában készült természetfilmek szurikátáinak testmérete, és a magyar állatkerti szurikáták testmérete között.
3.) A testméret leginkább a hőleadással áll összefüggésben ahogy azt előttem írták.
Nagyobb testtömeg arányaiban kisebb testfelülettel jár, tehát kisebb a hőátadásra használható felület, tovább marad meg a maghőmérséklet.
Plusz jó adag zsír is burkolja az állatot a hidegebb égövön.
(ez leginkább emlősökre és madarakra értendő, hidegvérűeknél konkrétan fajszám beli csökkenést láthatunk. Sokkal kevesebb hüllő és kétéltű él a hideg égövön mint az egyenlítőnél. Antarktiszon konkrétan nincsenek is).
4.) A D vitamin szintézis kapcsán: Egyenlítői állatok is élhetnek kvázi napfény mentes életet.
A sivatagi állatok jelentős része napközben nem aktív, föld alatti üregeikben élnek, ezáltal kímélik magukat a napközben tapasztalható magas hőmérséklettől. Este előjönnek, és akkor mászkálnak a felszínen. Ugyanez igaz a nálunk élő denevérekre is, vagy éjszakai rovarevő emlősökre.
A D vitamin szintézis nem hinném hogy egyetemesen UV fényhez lenne kötve.
5.) Az izomzat fenntartása lehet pozitív mérlegű, ha a táplálék bőséges felhasználható energiaforrásokban.
Most így hirtelen a nagy sarkköri ragadozók jutnak eszembe, mint pl jegesmedve. A zsíros fókahús szerintem elégséges forrás, tehát összességében nem nyerne annyi energiát, mint amennyit a kisebb testtömegből addó nagyobb hőveszteséggel elveszítene.
válasza:Amúgy a táplálék energiatartalma és a testtömeg közt a következő összefüggésre is felhívom a figyelmedet:
A nagy tömegű, nagytestű állatoknak a testükből adódóan hosszú, ezáltal nagy felületet képező emésztőrendszerük van. Nagy felületű bélfalon, amin hosszú utat megtéve halad végig a táplálék, hastékonyabb a felszívódás is.
Ez azért hatékony, mert az alacsony tápértékű, alacsony energia tartalmú étrenden élő állatok ezáltal jobban hasznosíthatják az elfogyasztott élelmet, plusz többet tudnak enni.
Lásd elefánt, bivaly, zsiráf...
Füvön és leveleken élnek, amit rettentő nagy mennyiségben kell fogyasztaniuk. Azt mondhatnánk hogy evolúciós szempontból kifizetődő lenne ha kisebbek lennének, és nem lennének rászorulva napi egy mázsa növény elfogyasztására, mégis így alakultak ki...
A ragadozóknak nem kell nagyon hosszú bélcsatorna, hisz az állati táplálék könnyebben emészthető, nagyobb energiatartalmú.
Sok komponensből áll ez a kérdés...
Nagyon jó válaszokat adtál, de ez még mindig nem tiszta.
"Annyi biztos, hogy már csak magában a kevés mozgás és az egyre több táplálékbevitel is megteszi a dolgát és akkor még a többi dologról szó sem volt.
Például még a Vese alulműködés is produkálhat elhízásszerű tünetet, de az inkább felvizesedésnek mondható.
Az ételek méreganyagtartalom szintje is felelős a magasabb zsírraktározásért.
Hormonzavar vagyis pl. a magasabb ösztrogénszint miatt is lehet még nagyobb zsírraktározás, de az a lényeg, hogy maga a Kulcs (az eredendő mozgatóerő) nem az ösztrogénszintben vagy más egyéb biológiai folyamatokban keresendő, hanem a túlélési feltételekben, a táplálkozási szokásokban és az érzelmi konfliktusokban. A biológiai részletek nem mások mint "eszközök" a "cél" megvalósítása érdekében.
Úgy is mondhatjuk, hogy az Érzelem (lélek) a legfelsőbb meghatározó, nem pedig az anyag. Az ösztrogénszint nem az ok, hanem okozat.
Ha esetleg több biológiai részletre lennél kíváncsi, arra sajnos a Szerv Atlasz vagy éppen a Biologika nem ad több választ a tudomásom szerint."
Ráadásul, az emberi rasszokon belül a negridek kiváló sportolók, többek között ők alkalmazkodtak a legmelegebb éghajlathoz és energekisubbak, erősebbek, gyorsabbak, mint pl. a fehérek.
"Testalkat Antropológiai összehasonlítás alapján a Nyugat-Afrikából származó színesbőrűekre az európai átlaggal összehasonlítva az alábbi fizikai tulajdonságok jellemzőek: arányaiban kisebb mennyiségű bőr alatti zsírszövet a karokon és alsó végtagokon, soványabb testalkat, nagyobb izomtömeg, fejlettebb izomzat, szélesebb váll kisebb mellkasüreg a tömegközéppont magasabban van az ülve mért magasság kisebb - azaz az alsó végtagok hosszabbak a törzshöz viszonyítva, a csípő keskenyebb, a vádli soványabb a lábfej:sípcsont arány és a sípcsont:combcsont arány nagyobb, mint a fehéreknél a test sűrűsége nagyobb, a csontok sűrűsége és súlya minden életkorban nagyobb, mint a fehéreknél - ezért sem szerepelnek kiemelkedően az úszószámokban
Különböző kutatócsoportok vizsgálták a fehér és színesbőrű sportolók izomszerkezete közötti eltéréseket. Az eredmények ellentmondásosak: van, amelyik szerint a feketék nagyobb mennyiségű lassú-összehúzódású izomrosttal rendelkeznek, amely a kitartó, hosszú távú erőkifejtéshez szükséges, más kutatók ennek éppen az ellenkezőjét mutatták ki, tehát a gyors összehúzódású rostok nagyobb arányát, ami a rövid ideig tartó megterhelésben elengedhetetlen.
Egységesnek látszik viszont az az eredmény, mely szerint a feketék vérében sportteljesítményt követően kisebb a tejsav mennyisége, mint a fehéreknél, ennek következtében az izom fáradása is kisebb mértékű. A fekete sportolóknál továbbá az oxigén felhasználása is kedvezőbb, technikai hasonlattal élve „kevesebb üzemanyagot fogyasztanak”, szervezetük gazdaságosabban működik. Valószínűleg ennek is következménye az, hogy jelentősen kevesebb edzéssel, heti lebontásban rövidebb távok lefutásával érik el kimagasló eredményeiket."
Tehát,igen. A saját meglátásom szerint kell legyen valamiféle összefüggés.
Az elhízás is magasabb ösztrogéntermelést okoz.
válasza:"Tehát,igen. A saját meglátásom szerint kell legyen valamiféle összefüggés."
De simán lehet, hogy ennek semmi köze a hőmérséklethez, legalábbis közvetlenül.
Mondjuk ahhoz lehet, hogy a napi mozgás, bejárt táv szükségesen nagyobb egy aszályos szavannán, mint egy táplálékkal sűrűben ellátott mérsékelt klímájú területen.
Ez azért eléggé közvetett összefüggés.
De az ösztrogén elvileg magasabb kell, hogy legyen. Bár az nem tiszta, hogy mi az ok-okozat.
Lehet, hogy az egyenlítői állatok átlagosan kisebbek, de tudtommal ez nem befolyásolja a tesztoszterontermelést.
Ráadásul, ha a szervezet raktározásra áll be, akkor kevesebb tápanyag jut el az izomzathoz/csontozathoz. Vagy sokkal többet kell ennie, hogy fejlődhessen.
Nem?
válasza:Korábban már egy válaszoló említette is a témát, válasszunk szét két dolgot.
az egyik a genetikailag a hely körülményekhez alakult anyagcsere és fejlődési folyamat, a másik a hőmérséklet hatására egy már meglévő genetikával történő alkalmi változás.
Szerintem nálad a kettő keveredik.
Ahol a teljes genetikai "alkat" igazodott az adott körülményekhez, egyáltalán nem biztos (tippelném, hogy szinte biztosan nem), hogy simán pár hormon szintjén fog múlni a környezeti alkalmazkodás.
A hormonokkal, enzimekkel való "játék" bizonyos szinten lehet egy egyednél hőmérséklet-függő, sőt biztosan az is, de valószínű, hogy az általad keresett komplett klíma-alkalmazkodásra NEM ebben bújik a megoldás.
Akkor miben?
Ha a nagy testméret előnyös, ami kisebb felülethez nagy testtömeget eredményez(ugye ez a sarkkörön előnyös), abból feltételezhető, hogy más a hormonális szintje. Mondjuk ugyanannak a fajnak (pl. róka) hideg éghajlathoz alkalmazkodott példányai nagyobbak, nehezebbek, egy ilyen testnek elviekben robusztus csontozat, erősebb izomzat kell,a sivatagban élők viszont pehelykönnyűek. Ugyanakkor az előbbieknek a zsírtömegük is nagyobb.
Kell legyen valami összefüggés.
Persze több példát is fel lehet hozni.
válasza:Szerintem (de ez szigorúan csak az én véleményem) zsír és zsír között különbség van. Zsírpárnát pl azért is képezhet az emberi test, mert a bevitt méreganyagokkal pillanatnyilag nem tud megbirkózni a máj, ezért zsírpárnákba csomagolva ledepózza azokat. Zsírpárnát képezhet továbbá a helytelen táplálkozás, és a mozgásszegény életmód. Ezek a zsírpárnák azonban aligha állnak összefüggésbe az ösztrogénnel. Az ugyanis csak az egészséges életmódban, de táplálékban gazdag időben játszik, amikor is az így felszedett zsírréteg jelzi az anya szervezetének, hogy most van itt a szaporodás ideje, mert az utódok jó eséllyel fejlődnek majd megfelelően.
Abban nem vagyok biztos, hogy az ösztrogénnek van zsírraktározó szerepe. Az viszont bizonyos, hogy az "egészséges" hájréteg segíti az ösztrogénháztartást. De nem okoz ösztrogén túltermelést! Mint ahogy a magasabb tesztoszteronszint sem predesztinálja a nagyobb izomtömeget. Fordítva viszont nagyon is igaz; a nagyobb izomtömeg elősegíti a tesztoszterontermelést. Ez mondjuk egyfajta jó értelemben vett 22-es csapdája, mert a magasabb tesztoszteronszint több mozgásra sarkall, amitől viszont tovább nő az izomtömeg...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!