Miért 2 x van dagály naponta, ha a föld csak egyszer néz a hold felé?

Valószínűleg az 5-ös válaszoló videójában jobban elmondják, de szerepeljen itt szövegesen is.

A Hold az egész Földet vonzza. A Föld Hold fele eső oldalát erősebben vonzza, mint átlagban a Földet(hiszen az közelebb van hozzá), ezért lesz a Hold felőli oldalon dagály. A Föld Holddal ellentétes oldalon levő dolgokat pedig kevésbé vonzza, mint az egész Földet (hisze ezek távolabb vannak a Föld tömegközéppontjánál). Azaz lényegében erősebben vonzza magához a Földet, mint a Föld túloldalán levő vizet (vagy bármit), így azon az oldalon kisebb erő hat a vízre a Hold (és a Föld) irányába, mint "normál" esetben.

"az átellenes ponton nem vonzza a vizet hold !"

Így van, ez az egyik ok.

Az árapály erők, amik az apály - dagály jelenséget okozzák, csak részben köszönhetők a Hold tömegvonzásának, természetesen az a legnagyobb ami hat az óceánokra, de részben ott van a Nap vonzása is, meg a tehetetlenségi erő, ez hat a Föld túlsó oldalán dominánsan, persze a többi erő eredőjeként, vagyis az apály - dagály erőssége folyamatosan változik a Hold, a Nap helyzetének függvényében.

Lényegében ahogy a pohárban lötyög a víz, ugyanez játszódik le a tengerekben, a dagályhullám végigszáguld a bolygón és a túloldalon megint csúcsra fut.

A legerősebb amplitúdója természetesen a Hold felőli oldalon van, különösen akkor nagy a dagály, ha éppen a Nap is azon a vonalon van, mert akkor a vonzásuk összeadódik, ha ellenkező oldalon vannak, akkor a Hold felőli oldalon kissé csökken az ármagasság, a másikon meg kissé nő, a Napnak köszönhetően, bár azon az oldalon még ekkor is kisebb, mert a Hold közelebb van hozzánk, így a kisebb tömegének gravitációja jobban érvényesül.

Nehezen tudnám ezt közérthetően jobban megfogalmazni, mint hogy az óceánok vizei visszalöttyennek és egy másik dagályhullámot hoznak létre a túloldalon, éppen azért, mert ott a Hold vonzása kisebb erővel hat, a tehetetlenségi erőt nem egyenlíti ki, illetve nem haladja meg.

Kicsit kiegészítve előző válaszomat, előfordul olyan egyes területeken, hogy naponta csak egyszer van dagály és apály (angolul: diurnal tide), de gyakoribb, hogy naponta kétszer van apály és dagály, melyeknek mérete lehet egyforma (semi-diurnal tide) vagy különböző (mixed tide). Az "alap verzió" a semi-diurnal-tide, a másik kettő részben az okozza, hogy a Hold pályája kb. 5°-os szöget zár be a Föld egyenlítőjével (azaz ennyi az inklinációja), emiatt az egyenlítőtől távolabb eltérés van a Hold felőli és Holddal ellentétes oldalon a Föld-Hold tengely által bezárt szöghöz képest. Emellett lokálisan is számos hatás befolyásolja az árapály jelenséget (pl. a partvonal lefutása).

Az árapály típusairól (illetve a többi fejezetben magáról a jelenségről) itt írnak elég bőven és alaposan (angolul):

[link]

Ezen a térképen az látszik, melyik partvidékre milyen típusú árapály jellemző:

[link]

Itt pedig grafikonon mutatnak egy-egy példát a három típusra jellemző vízszint változásra:

[link]

#8

"A legerősebb amplitúdója természetesen a Hold felőli oldalon van, különösen akkor nagy a dagály, ha éppen a Nap is azon a vonalon van, mert akkor a vonzásuk összeadódik, ha ellenkező oldalon vannak, akkor a Hold felőli oldalon kissé csökken az ármagasság, a másikon meg kissé nő, a Napnak köszönhetően, bár azon az oldalon még ekkor is kisebb, mert a Hold közelebb van hozzánk, így a kisebb tömegének gravitációja jobban érvényesül."

Azt nem tudom, hogy amit írsz igaz-e, lehet, hogy van minimális különbség a két eset között, de jelentős biztos nem, hiszen az árapály erők (lényegében hasonló nagyságban) a Hold/Nap felőli és azzal ellentétes oldalon is kialakulnak. Tehát mind akkor amikor a Nap és a Hold egy irányban vannak (azaz újholdkor), mind akkor, amikor ellentétes irányban vannak (teleholdkor) nagy mértékű a vízszint ingadozása (szökőár is szokták hívni, bár másra is érhetik ezt a kifejezést). A legkisebb az árapály jelenség ha a Hold-Föld és a Nap-Föld tengely egymással derékszöget zár be (ez első és a harmadik negyedben).

[link]

[link]

Bocsi de nem teljesen pontos ez így és főként az 1-es válasz nem az. Bár gondolom közhiedelem, hogy amikor a Hold felőli oldalon dagály van, akkor az átellenes oldalon meg apály. Valójában mindkét oldalon dagály van, tehát a Hold felőli és az átellenes oldalon is, és apály a kettő közötti területeken van.

Kép hozzá:

[link]

[link]

Ez több okból adódik ki. Egyszer vonzza a Hold a vizet a saját oldalán, ez okés. Aztán vonzza a Nap is a vizet épp arrafelé ahol tartózkodik. Ez is okés. De a Holddal átellenes oldalon nem elsősorban a Nap vonzása miatt keletkezik dagály, hanem a Föld-Hold kettős rendszer centrifugális hatása miatt.

A Föld és a Hold egy közös tömegközéppont körül kering, ami a Föld felszíne alá esik. A Föld e körül (is) kering és ettől fellép egy centrifugális erő, ami a Holddal ellentétes oldalon is dagályt kelt, és a Nap vonzása ebben csak kicsit érvényesül.

Szóval röviden, mindkét oldalon egyszerre van dagály, a Hold felőli oldalon és az átellenesen is. A kettő között van apály. Valamint a Holddal átellenes oldalon nem a Nap kelti főként a dagályt, hanem a Föld-Hold tömegközéppont körüli keringésből keletkező centrifugális erő nyomja ki a vizet.

Talán a kérdést is pontosítanám, mivel a Föld nem csak egyszer néz a Hold felé naponta. A Hold néz mindig azonos oldalával a Föld felé, de a Föld forog és mindig más oldalával néz a Hold felé.