Hogyan biztosítják ezt a világűrben?
Távol a felszíntől
Az ember ősidők óta álmodott a Holdra szállásról, és még távolabbi bolygók megismeréséről. Az első mesterséges holdat 1957. október 4-én indították útjára a Szovjetunióból. Ezt a dátumot tartják az űrkorszak kezdetének. Ma már mesterséges holdak tömege kíséri figyelemmel az időjárást, tengeráramlatokat, környezetszennyezést. A modern hír- és távközlés, számos tudományos kísérlet elképzelhetetlen lenne űrhajózás nélkül. Az űrutazás álma csak azután teljesülhetett, miután megszületett a rakétahajtás. Ugyanis csak a nagy tolóerejű rakéták elég erősek ahhoz, hogy repülőszerkezetet juttassanak az űrbe. A rakétát a benne lévő hajtóanyag elégetésével keletkezett forró gázok tolóereje mozgatja. Az égéshez azonban oxigén szükséges
1. viszik magukkal tartályban
2. nem oxigént, hanem valami más oxidálószert használnak és azt viszik magukkal.
Az apollo 13-nál is az oxigéntartály robbant fel.
a 2. inkább a szilárd hajtóanyagú rakétákra jellemző, de azokat nem lehet kikapcsolni, meg kell várni amíg kiégnek, ezért inkább csak a felbocsátásnál használatosak.
Érdekesség: Az űrsiklónál a gyorsító fokozatban a szilárd üzemanyag:
"A porított állagú alumínium (16%) tüzelőanyagot és az oxidálószerként használt ammónium-perklorátot (70%) a hozzáadott egyéb adalékanyagokkal (2%) együtt a tüzelőanyagként is szolgáló polibutadién(12%) kötőanyagba keverik. A kész hajtóanyag kinézetre és tapintásra kemény gumiradírra emlékeztet."
A külső tartályban a folyékony pedig foly O2 és H2.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!