Biológián belül mely terület a legrokonszenvesebb neked?

A valódi tudományokat már nem sorolják be ilyen szigorúan, biológia, kémia, fizika stb...

Nézd meg a kutatóintézetek/csoportok honlapját. Nincs is ilyen főkategória, hogy biológia. Maximum esetleg egyetemi tanszékeken, aztán specializálódik és keveredik minden.

Nem is lehet a kutatást sem nagyon élesen leválasztani, hiszen egy biológiai kutatások egy jelentős része támaszkodik a kémiára is. Ami pedig fizika/kvantumfizika.

Minden élő és élettelen anyag kölcsönhatása végül levezethető kvantumfizikára. Lényegében minden erre vezethető vissza, csak a látószög/nagyítás különbözik és elhanyagolunk dolgokat.

...de ez már inkább egy átfogó természettudományos szemlélet.

Pl egy madár tanulmányozásánál, figyelembe kell venni a teljes ökoszisztémát, élőhely, táplálék stb. Ugyanakkor a fizika, aerodinamika írja le a repülését. Viselkedéstan az állati közösséget, a swarm matematika a rajban repülést... Az anatómia és élettan a szervezetét, sejtbiológia a sejtjeinek működését, a biokémia pedig a specifikus vegyületei, fehérjéi működését... végül el is értünk a QM-hez, ami pedig egyes fehérjék és kismolekulák kémiai interakcióját írja le... nem elhanyagolhatóan a navigációjuk molekuláris modellje is kvantumfizikán alapul.

#11: Biológia szakon 6 szemeszter után adják az "alap biológus" diplomát. Már a második félévben van boncolás, "állatszervezettan gyakorlat" címszó alatt. A negyedik félévben pedig "állatélettan gyakorlat" néven fut a tantárgy.

Állatszervezettan: elsőkörben gerinctelenek boncolása, evolúciós fejlettség szerint haladva --> szivacs, csiga, kagyló, giliszta, rák, csótány (a külső váz lefejtése után a belsőszervek kiszedése boncfelszereléssel, a csótánynál nem volt megoldható)

gerincesek --> hal, béka, csibe, patkány (bőr felvágása, azután a csontok, erek és szervek elkülönítése, majd a szövetek mikroszkóp alatti tanulmányozása)

Élettan: ugyanez, csakhogy molekuláris szinten, ezért aprólékos mérőműszerek használata, továbbá diagramok és egyenletek /amiket amúgy senki sem értett/ ábrázolása és kiértékelése kötelező

Véleményem: Valóban nagyon undorító volt, és szerintem értelmetlen. Ugyanis, egy-egy csoportban 20-30 ember van, párokban dolgoztunk. Tehát egyetlen csoportnak min. 10 állat kell, és nem csak 1 csoport van!

Az oktatók azt mondták, hogy ezeket az állatokat vagy felboncoljuk és így kitanuljuk őket, vagy a többi fajtársukhoz hasonlóan élnek pár hónapot, aztán úgyis megeszi őket valamilyen másik állat. Egyébként altató túladagolás után kezdtük boncolni, de a csigákat és rákokat simán csak kifőzték nekünk :'(

Vannak külföldi hallgatók, szerintük külföldön már ez is digitálisan megy. Tanáraink is elismerték, hogy idehaza ilyesmire valóban nincs támogatás. De aztán hozzátették, hogy nem a pénzhiány a baj. Sőt, digitálisan bemutatott boncolásból az emberek semmit se tanulnak. Ez utóbbival azért vitába szállnék..

Más hazai egyetemeken történt már élve boncolás. DE ezzel az állatnak természetesen nem lett maradandó sérülése. Állítólag egyes boncolásokat kizárólag élő állaton lehet elvégezni. Viszont az állatvédőknek sikerült kirúgatniuk ezeket az oktatókat. Pedig azért az ő példányaik életben maradtak. Az "élve boncolás" kifejezés hallása után nyilván bele se gondoltak a valódi folyamatba.

A lényeg, hogy két félévben minden héten van önálló boncolás és annak kiértékelése. Én már annak is örültem volna, ha csak 1-2 példányt boncol fel egy csoport, nem pedig több mint tizet.

Fizika és matek: első félévben tanultuk őket. A fizika könnyebb volt, mert bár minden területét érintettük, csak felületesen volt erre idő. Matekon deriválás és integrálás, szabályok bemagolása, görögbetűs képletek, nagyon nehéz volt. (Tudom, a matek-fizika szakhoz képest ez semmi :))

Lehet nem leszek népszerű az állatvédők körében, de szerintem - legalábbis aki ezzel foglalkozik - annak fontos első kézből tapasztalni az állatok felépítését, fejlődését. Engem legalábbis érdekel, és el tudok vonatkoztatni ettől. Bár lehet megszoktam a kísérleti egerekkel történő munkát, így nem jelent gondot felboncolni sem, vagy terminálni azokat az állatokat amik sérültek vagy betöltötték a kísérleti feladatukat. Igaz itt a tudományos kutatás a cél, amiből aztán emberi kezelések, gyógyszerek és életek megmentése keletkezik. Illetve pont olyan kutatási műszereket fejlesztünk, amivel századára csökkenthető az állatáldozat. A korábbi laborból ezért jöttem el, mert kissé túlhaladott módszerekkel 1 állat 1 nap 1 kísérlet dolgoztak. Ami hatalmas mennyiségű egeret jelentet. Ez nekem is megülte a gyomromat.

Viszont azzal teljesen egyetértek, hogy ezt oktatási célra nem feltétlen kéne erőltetni. Maximum halott egereknél, mert ott nagyon fontos lehet a patológia, hogy miért hullott el.

Az élve boncolás oktatási célra viszont szerintem is felesleges és gyomorforgató dolog. Több helyen már betiltották nyugaton. Sajnos a SOTE doktori iskolában nekünk is van egy ilyen élveboncolós tárgy, szerencsétlen patkányon kell mindenféle műtétet elvégezni. A gyakorlat miatt kötelező. Sőt minden kutatónak PhD és TDK hallgatónak kötelező aki állatokhoz ér...

"#24:A kedvenc területed?"

Simán. Miért?