A mi éghajlatunkon milyen irányba esik leggyakrabban az eső?

Már nincs "mi éghajlatunk". Úgy 15-20 évvel ezelőttig eléggé stabil nyugat keleti áramlás volt, meglehetősen pontosan ki lehetett találni a nedvesebb időszakokat. Kellett hozzá egy kis gondosság.

Azóta fokozatosan elveszőben ez a stabilitás, a mai állapotra leginkább a "semmilyen" a jellemző. Van a sztratoszférában egy szabályozó légköri réteg, ez mára elvesztette stabilitását. Néha nyugat keleti az áramlás, de előfordul gyakran a fordított is (régen az csodaszámba ment). De egyre gyakrabb az észak déli tengely. Ha délről jön, kapunk forró porfelhőt. Ha északról, nyáron is kaphatunk 15-20 fokos lehűlést, esőt.

Csak példálózva. Májusi eső aranyat ér - tartja a közmondás, mert akkor kevés szokott esni. Idén nem tudom, volt-e eső nélküli májusi nap.

A frontok mindig is átvonultak felettünk, csupán a Kárpátok vonulata mérsékelte kissé a hatásukat. A medencébe, ha nem volt éppen uralkodó áramlat, akkor többnyire az Alpokból leszálló levegő jutott el, ezért ez kis mértékben valóban létrehozott egy nyugatról, délnyugatról történő áramlást, de nem markánsan jellemzőt.

Helyi viszonylatban beszélhetünk speciális uralkodó széláramlatokról, Balatonakarattyán szinte mindig a löszfal felől fúj a szél a Balaton felé, a Pilisben is vannak helyek, például Csobánkán, ahol a völgyben van uralkodó légáramlat, de összességében kevés helyen akkora erősségű, hogy az átvonuló front szélirányát megtudná változtatni.

A domborzati viszonyok mindig is közrejátszottak egy kissé a helyi szélirány alakulásában, a Bakony, vagy a nagy Tavaink, a Balaton, a Fertő tó, vagy a Velencei tó, sőt a nagyobb folyók is befolyásolták valamennyire azt, de csak helyi jelleggel, nem általános értelemben.

Az újdonság az, hogy különböző körülmények hatására az északi, a sarki levegő erősebben és mélyebben hatol délre, így szeszélyesebb az időjárás, illetve ennek hatására a déli melegebb levegő is gyakran áramlik az északi hideg zónába, így nem csak a hőmérséklet ingadozások, hanem a csapadék mennyisége is változik.

Ez azért is egyre számottevőbb, mert az évi egy-két fok hőemelkedéssel több pára képződik az esőfelhőkben, így a helyileg leeső csapadék mennyisége is nő és ezzel a viharos anomáliák is fokozódnak.

Azt figyelembe kell venni, hogy a Föld vízkészletének 97%-a az Óceánokban van, további 2,5% a sarki jégsapkákban.

Csupán a Föld vízkészletének a 0,5 %-a az, ami a folyóinkban, tavainkban, a talajvízben és az esőfelhőkben jelen van, így rendkívül kis hőemelkedés is drasztikusnak tűnő változásokat okozhat mind a szélirányban és erősségben, mind a lezúduló csapadékmennyiségben.

#2

Májusban, júniusban, júliusban esik a legtöbb csapadék ebben az időszakban a legritkább az aszály úgyhogy ne irj hülyeségeket.

Azt kell leírni a kérdésben amit kérdezni szeretnél.

A kifogásolt válasz tökéletesen megfelel a kérdésednek.

Egyébként véleményem szerint az uralkodó széljárás iránya határozza meg.

4. vagyok.

Na igen, természetesen az eső mindig arra esik, amerre a szél fúj, ezt valóban ki kell mondani?