Nagyon nagy számoknak hány különböző prímtényezője van leggyakrabban?
Ha felírnánk sorban, hogy az egyes pozitív egész számok prímfelbontásában hány különböző prímtényező szerepel, akkor egy ilyen sorozatot kapnánk:
0,1,1,1,1,2,1,1,1,2,1,2,1,2,2,1,1,2,1,2,2,2,1,2,1,2,1,2,1,3,1,1,2,2,2,2,1,2,2,2,1,3,1,2,2,2,1,2,1,2,
2,2,1,2,2,2,2,2,1,3,1,2,2,1,2,3,1,2,2,3,1,2,1,2,2,2,2,3,1,2,1,2,1,3,2,2,2,2,1,3,2,2,2,2,2,2,1,2,2,2,...
1-100-ig a kettes a leggyakoribb, 1-100000-ig már a hármas stb.
Ha 10^(10^100)-ig írnánk fel (elméletileg, :D) akkor melyik szám fordulna elő a leggyakrabban?
Már nagyon ritka lenne az 1, 2, de néha milliós, billiós számok is előfordulnának, de leggyakrabban... ?
Nem értetted meg a kérdést.
Nem azt kérdeztem, hogy melyik a leggyakoribb prímtényező, hanem hogy leggyakrabban hány különböző prímtényező van. Mondjuk 10^(10^100)-ig.
Érdekes kérdés. Te nagy vonalakban azt kérdezed, hogy egy nagy n számot Eratoszthenész szitája átlagosan hányszor talál el. Oké, nem pontosan ezt, csak úgy nagyjából.
Ugye a nagy számok felét eltalálja a 2-es rosta.
A számok 1/3-át a 3-as rosta.
A számok 1/5-ét az 5-ös.
És így tovább, a számok 1/p-edét a p-s, ahol p egy prímszám.
Az x-nél kisebb prímek együttes "szita-ereje" (1/2 + 1/3 + 1/5 + ... 1/[x közeli prím]). Az x-nél kisebb prímek számára egy céljainknak megfelelő egyszerű közelítés az x/log(x).
Ennek a növekménye (~deriváltja) jelenti az új prímek megjelenésének ütemét x-körül. Amelyeknek a szita-ereje a mindenkori 1/x.
Tehát amit keresünk, az x/log(x) deriváltja, szorozva 1/x-szel, és ennek integrálja.
Ez pedig log(log(x)) + 1/log(x) + c, aszimptotikusan log(log(x)). Tehát az egyre nagyobb számok felé haladva a szám alatt álló prímek együttes szitaereje duplán logaritmikus. Ez alighanem egy korrekt felső korlát a különböző prímtényezők átlagos számára.
Tehát ha egy tippet kéne adnom arra, hogy 10^(10^100) környékén mekkorák ezek a számok, log(log(10^(10^100))) környékére tippelném őket, ami 230.
#3 ötlete tök jó. Az a vicces, hogy π(x)-re az egyszerű x/ln(x) közelítés helyett a nem zárt alakú, de jobb Li(x)-t használva:
1. kijön, hogy nem csak aszimptotikusan, de végig ln(ln(x))
2. és még egyszerűbb is végigszámolni :)
Ugyanis Li(x) az 1/ln(x) integrálfüggvénye, dehát nekünk csak a deriváltja kell, ami persze a definícióból adódóan 1/ln(x). Ez 1/x-szel beszorozva 1/(x*ln(x)), aminek az integrálja ln(ln(x)) + c. Azaz nincs is ott az aszimptotikusan eltűnő 1/ln(x) tag :)
Megizzasztottam a gépemet hogy ha nem is a googolplexre, de azért elég nagy számokra ellenőrizzem: 10^10, 10^12, 10^15, 10^20, 10^25 és 10^30 körül generáltam plusz-mínusz egymilliós sávban véletlen számokat, a kisebbeknél tízezret, a nagyobbaknál már csak ezret és az utolsóra a hosszú futásidő miatt csak kétszázat. Megszámoltam hány különböző prímtényezőjük van, és átlagoltam mind a hat sávot.
Tökéletesen illeszkedik rá az ln(ln(x)) + c, ahol c≈0,28. A hatból egyik sem tért el 0.02-nél jobban a vártnál, ami egyébként 10^10-nél 3,43 és 10^30-nál 4,51.
10^(10^100)-nál pedig ezek szerint valóban 231 lenne.
Köszi!
Érdekes, hogy ilyen óriási számoknak - több számjegyűek, mint az Univerzum atomjainak száma, - csak 230 prímtényezőjük van általában.
... pedig "néhánynak" 10^98 különböző prímtényezője is van?!
:D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!