Mennyi vas van a földön? Elfog fogyni egyszer?

Amint az alábbi linkből látható, a Földkéreg kb. 6% vasoxidot tartalmaz. A Földkéreg, nem a Föld!

A kitermelhető rész persze ennek csak kis töredéke, de mivel a vas az egyik leginkább újrahasznosítható anyag, ezért belátható időn belül nem kell azon aggódni, hogy "elfogy".

A kőolaj "elfogy", mert ha egyszer felhasználtuk, akkor vagy széndioxid, vagy valamilyen vegyipari termék lesz belőle, és ezekből - jószerivel - már nem tudunk kőolajat csinálni. A vasnál/acélnál ez nem annyira problémás. Újra is hasznosítják nagy tételekben.

"A fémhulladékok újrahasznosítása tartós ipari nyersanyagforrást biztosít, mivel végtelen ideig újrafeldolgozhatók,..."

Ebből:

[link]

"A világ összes vashulladék-felhasználása 1998-ban 370 M t volt." Értsd: 370 millió tonna.

"A villamos ívkemencés acélgyártó kapacitás több, mint az összes gyártókapacitás 25%-a. Az ívkemence dolgozhat csak hulladék vasból, ezért acélja jóval olcsóbb, mint a bázikus oxigénes eljárásé."

Az idézetek ebből:

[link]

dellfil

A vas, nemcsak úgy van, hanem elő kell állítani, többnyire érceiből. Nyersvasgyártás, acélgyártás, stb. Nem csak úgy van, ahogy te gondolod.

Arról meg ne is beszéljünk, hogy az iparban nem a vegytiszta vasat használják, hanem az ötvözeteit.

Mérnökként abba hadd ne menjek bele, hogy a vas-karbon ikerdiagram milyen fontos, amely az egész fémipari anyagismeret alapja. A gyártási, hőkezelési ejárások, a forgácsolással történő megmunkálás, ill. a forgács nélküli alakítások mind ezen alapulnak.

"Mindig meglepődök,hogy mennyi kocsi van már a földön és mennyire sok vas."

Egyáltalán nem sok vas... Inkább egyre több műanyagot és kompozitot használnak. Cél most már a súlycsökkentés.

Egyébként az egész gépipari anyagfelhasználásról érdemes lenne jobban tájékozódnod, hogy ne mondj butaságokat.

Keress rá arra a diagramra, ahol mondjuk az 50-es évektől kezdve bemutatják az acélfelhasználást és a műanyagfelhasználást. Az acélfelhasználás drasztikusan csökkent arányaiban, most már a korszerű világban egyre inkább a műanyagok vesznek át olyan betöltő szerepeket az alkatrészgyártásban is, amelyet korábban fémmel oldottak meg.

Európában a legjobb vasérceket már nagyrészt lebányászták. Mondjuk a lotaringiai foszforosból, és más gyengébb ércekből még van bőven.

Kohósítás szempontjából nem mindegy, az érc milyen. A magasabb vastartalmú érceket jobban szeretik a kohászok. Az érc értékét csökkentik a káros kísérők: Kén, foszfor, kvarc (SiO2), ón, ólom, stb. Ha acélnak való nyersvasat akarunk, 1,1 - 1,2 CaO/SiO2 arányt kell tartani. Azaz az érccel bevitt minden tonna SiO2-ra 1,96 - 2,14 tonna mészkövet kell adagolni.

A nagyolvasztóban összegyűlő ólom nagyon veszélyes üzemzavart tud okozni.

A kokszolható szénből kevesebb van. Tulajdonképpen minden szén kokszolható, de a belőle készült koksz nem felel meg a nagyolvasztó szigorú követelményeinek.

- - - - - - -

#2 Bollocks, #5 Válaszadó! Ha rendelkezésre állna a technológia, én akkor sem piszkálnám a Föld magját. A Föld értékes bolygó, vigyázzunk rá! Az egész Naprendszerben csak itt található sör, almás rétes, és wifi. Vas akad máshol is.

- - - -

Ha már bolygómagról, meteorvasról volt szó. Az esetleges űrbányászat a kohászatban is technológiai ugrást követelne - a karbonilos eljárást.

Arról csak akkor írok, ha valaki kéri. Így is sokat szövegeltem.