Hány száz év múlva nyílik meg a kiskedvencek klinikája, ahol elhunyt kutyánk genetikai másolatát kapjuk vissza?

#10:

Puhatestűeknél elértek már klónba öröklött tanult reflexeket. Valami mitokondriális memória létezik. De ez tutira nem az a komplex memória, ami az ilyen sci-fi emlékekhez elég.

A kérdező nyílván egy nagyon eredeti soft sci-fi novellához gyűjt ötletet.

Ahogy 10 is írja, emlékek, szerzett tulajdonságok baromira nem tudnak öröklődni. Jó is lenne, a fiamnak/lányomnak nem kéne megtanulnia azt a sok verset meg képletet, hisz én és a párom is már tudjuk.

Ja, mégis meg kell tanulnia... Mert ez nem így működik.

Azonkívül kitérnék arra a részletre, hogy klónozni egyelőre bevett gyakorlatban csak béranyában szokás.

2017-ben persze ott volt a mesterséges méhben növesztett bárány esete (artificial womb/uterus), amit egy hónapos magzati korig növesztettek, de ez még kezdeti stádium.

De tételezzük fel, már pár évtizeden belül tökéjre csiszolják a technikát.

Akkor sem egy kifejlett egyed fog kibújni a mesterséges méhből. A prenatális fejlődést az állat a méhen belül fogja átélni, és a posztnatális (születés utáni) fejlődés pedig méhen kívül fog történni. Nem nevelhetsz fel 10 éves koráig egy embert, vagy bármi egyéb élőlényt egy méhben, aztán lecsapolod és már kinn is van.

Filmekben így működik, a valóság viszont enyhén szólva ezek felett álló tényező.

Kérdező: Ha az az alap koncepció, hogy totál dilettáns, biológiához abszolút nem értő "orvosok" kezébe adjuk a technológiát, mint az általad említett filmben, akkor valóban megtörténhetne ilyen koppanás.

A valóságban minden első éves biológia vagy egyéb élettudomány szakos hallgató tudja, hogy semmi értelme nem lenne abban reménykedni hogy az elvesztett gyerek klónja akár szemernyit is fog jellemben hasonlítani az eredetire.

Ugyanazok lesznek a genetikai paraméterei, ugyanazokban a dolgokban lesz feltehetőleg jobb és rosszabb affinitása, de a személyisége, pláne a nagyon konkrét emlékei egyáltalán nem lesznek az előző gyerekével azonosak.

Az összes emléke új lesz, a saját életéből őt érő behatások fogják formálni.

Néha elgondolkodom, hogy a tudományos fantasztikus irodalom és filmművészet vajon többet árt mint használ?

Engem pl jó irányba sodort a Jurassic park, meg a Szárnyas fejvadász, de másokat lehet hogy totál tévútra vezetnek az itt-ott pongyolán, tévesen felvezetett gondolatok.

#16, Dolly azért elég jól megvolt :D

Nem állunk ettől olyan messze mint gondolnánk.

Wadmalac:

Erre emlékszem c elegansnál:

[link]

Ez most elég aktív terület, úgy tűnik sok hatás tényleg öröklődhet epigenetikai úton, rövid távon.

Mivel ezek az epigenetikai effektek konkrétan hatással vannak a neurális fejlődésre... (pl silencer, promoter, enhancer szakaszokra ül rá a metil csoport - tehát modulálja a gének expresszióját) ezért könnyen lehet, hogy egyszerűbb motoros, reflexes programok öröklődhetnek így.

Tehát a "hardverbe" kódolt bedrótozott gyorsreagálású, tudattalan programok így tényleg átadóthatnak. Viszont amihez már maga neurális működés kell, az más téma... ott ugye térbeli és időbeli mintázatok kódolnak egy emléket, és neurális aktivitás kell a rögzüléshez, bevésődéshez és a felidézéshez is.

Epizodikis memória..., komplex látás, hallás, szaglás és térbeli memória.

Nem tartom azt sem kizártnak, hogy akár illatok ,molekulák lenyomata, akár érzések/hangulatok idegi mintázata is öröklődhet epigenetikusan.

#17-hez még annyi, hogy azért a c elegans kukac egy jóval egyszerűbb életforma... és az epigenetikus hatások is könnyen átadódnak.

Embernél és fejlettebb idegrendszerű állatoknál azonban gondoljunk bele, hogy az agyműködésnek kéne egy konkrét epigenetikai hatást alkotnia és hattatni az ivarsejtekre, vagy átadni anya-gyermek kapcsolattal.

Ez neurális mintázatok esetén közel lehetetlennek tartom. (Ebbe a szaglás kódolása beletartozik pl, tehát még sem tartom valószínűnek)

- Viszont a teljes testet érintő hatások, az éhezés, diéta, aktív sport, komoly traumák kihathatnak az ivarszervekre is, vagy más epigenetikai úton öröklődnek.

C. Elegans-nál ugye más a szaporodás módja is.

Igen, itt sokkal alapabb infók mentődhetnek csak át.

Nem kizárt, hogy mondjuk fóbiák átörökíthetőek lennének, de annak nem tudom, mi haszna lenne. :)

Szerintem itt nincs egyértelmű hasznosság.

A szegénység epigenetikai öröklődése pl növeli a tumorok/autoimmun betegségek kialakulását. A hypermetiláció sohasem egészséges.

Az aktív sport pedig lecsipegeti a metil csoportokat, aktiválja a sejtek energiaháztartását, így generációkon keresztül akár egészségesebbé tehet.

Tehát ez csak egy állapot továbbadása, nincs igazából evolúciós előnye a túlélés szempontjából. Inkább csak a rendszer része.

Bár mint tudjuk a sima DNS mutációknál is ugyan ez a helyzet.