Miért kell a talajba nitrogént tartalmazó műtrágyát juttatni?

"Miért kell a talajba nitrogént tartalmazó műtrágyát juttatni?"

Mert az intenzív (ipari méretű) növénytermesztés közben kisoványodik belőle a talaj, és pótolni kell.

Igazából nem kéne semmiféle műtrágya. Csak manapság az a módi, hogy a szerves trágyát veszélyes hulladékként megsemmisítik, a földeket meg műtrágyázzák. Meg is van az eredménye. 1964-től '97-ig 95%-kal csökkent a termesztett növények vitamin és ásványi anyag tartalma, és a fél világ (köztük Európa is) minőségi éhezésben szenved. Ennek a következménye a rengeteg túlsúlyos ember, hiszen bármennyit eszünk, a szervezet rövid időn belül azt jelzi, hogy éhes. A műtrágyaként kijuttatott nitrogén hasznosulásához ugyanis szén kell, ami a talajélet alapja. Régen a paraszt kiszórta a szalmás trágyát. A szalmában megvolt a szén, az ürülékben pedig a nitrogén. Ha kevésnek ítélte, pillangósokat vetett a főnövény, pl kukorica közé. Ez megköti és a gyökérgumóiban tárolja a levegő nitrogénjét. Ma, ha körülnézünk, szürke, élettelen szántókat látunk ott, ahol 40 éve még a széntartalomtól fekete, zsíros földek húzódtak, hiszen a nitrogéntartalú műtrágyával kizsaroltuk a talaj széntartalmát.

Az USA egyes részein a farmerok már 40 éve "no till" műveléssel termesztik a növényeket. Nem szántanak, nem műtrágyáznak, hanem talajtakaró növényekkel végeztetik el ezeket a feladatokat. Ezekkel éltetik a talajt, pótolják az elhasználódó humuszréteget, ami a tulajdonképpeni növénytermesztés alapja. Európában ez a réteg 17x gyorsabban fogy, mint ahogy termelődik, és rövid időn belül teljesen elfogy, megbénítva ezzel a teljes mezőgazdaságot és az élelmiszeripart. Borúlátó számítások 20, optimisták 50 évre teszik a hátralevő időt.

Elnézést a bő lére eresztett hozzászólásért, de noha 40 éve az első diplomámat mezgazdasági vonalon szereztem, és a mi tudatunk még ezeken az üllőkön edződött, mindig felhorgad bennem a düh, ha a műtrágya szót meglátom. Nekem ugyanis gyerekeim vannak, és lévén 30-35 év közöttiek, egyáltalán nem látom biztosítva a jövőjüket. Miért kell megvárni az utolsó pillanatot? Miért nincs egyetlen vészforgatókönyv sem arra az esetre, ha beüt a krach? Miért csak billentyűnyomogatásra tanítjuk és buzdítjuk a csemeténket?

A precíziós mezőgazdaság, vertikális növénytermesztés, a hidroponiás, aquaponiás termesztési módszerek esetén lehet külső vegyszereket, mérgeket minimalizálni, ám hatékonyabbá tenni a termelési folyamatokat. Teljesen zárt rendszerben pl. a kártevők ellen sem kellene védekezni. Nyilván ez addig igaz, míg a fertőzéseket be nem hurcolják a rendszerbe. Ám jó példa erre pl. a gombatermesztés, ahol a sterilitási előírásokat létkérdés betartani, nehogy a kultúra megfertőződjön.

Nyilván itt is el lehet menni a műtrágyákkal és hormonokkal felpumpált hitvány beltartalmú, esetleg a "rossz irányban GMO-s" növények felé, de lehet helytakarékos, anyag és energiatakarékos, kiválóan automatizálható ipar-gazdaságokat is létrehozni.

Vagy ezre, beltartalomra, egészségre kedvezőbb, éghajlat változásoknak sokkal jobban ellenálló GMO-s, vagy nemesített növényeket létrehozni. Merthogy zömében a hitványság felé ment el az is jelenleg és rovarokra mérgezőbb, vagy mérgeknek a gyomnál jobban ellenállóbb, tehát jobban lemérgezhetőbb növények létrehozására használják. Helyette lehetne ezt ésszel is csinálni.

Szerintem haladni kell a korral és nemcsak a rosszat látni, hanem átgondolni, mit lehetne őseink tapasztalataiból, bölcsességeiből átvenni, miközben a gazdaságosságot, így a korszerű technológiát se dobjuk el.

Ez lassan túlélésünk kulcsa is lesz.

"1964-től '97-ig 95%-kal csökkent a termesztett növények vitamin és ásványi anyag tartalma"

Minden tiszteletem a tiéd Miquel, mert az esetek döntő többségében megalapozott válaszokat olvashatunk tőled. De ehhez a 95%-os csökkenéshez azért adhatnál egy linket, ami valami tudományos közleményre mutat. Én ugyanis nem tapasztalom, hogy az alma egy vízzel felfújt léggömb lett. A mondat ugyanis implicite majdnem ezt jelenti...