Mi történne ha egy neutroncsillag anyagából kivennénk egy kávéskanálnyit, és letennénk a földre?

A kérdés az, hogy az az anyag hogyan reagál, ha kivesszük az őt létrehozó gravitáció térből. Ha a gravitációnak eredetileg ellenálló erő felszabadul, akkor tényleg baj van.

(A neutroncsillag összeroppanását kb. csak a Pauli-féle kizárási elv akadályozza meg.)

Gondolom arra vagy kíváncsi, hogy mi lenne, ha ez is egyben maradna. Lyukat fúrna a Földbe, lesüllyedne a magba, egészen a bolygó tömegközéppontjáig, és ott ragadna.

De a valóságban nem maradna egyben a neutronanyag, ha kiszakítanák.

A #3 válasz helyes.

Egy kávéskanálnyi neutron anyag tulajdonképpen egy óriási instabil atommag.

Azonnal hasadni kezdene, nagyrészt vas, nikkel, kobalt atomokká alakulna.

Ha mégis sikerülne valahogy stabilizálni, akkor átütné a padlót.

Egy kávéskanálnyi neutroncsillag-anyag a Föld felszínén 3 milliárd tonnát nyomna.

Már persze, ha elfeledkezünk arról, hogy ennek az anyagmennyiségnek a visszabomlása micsoda csinn-bummm cirkuszt okozna. Gondolom nagyságrendileg egyenértékű lenne egy 10 km-es aszteroida becsapódás erejével. Egy pár millió megatonna(!) robbanóerő szabadulna ott el...

:D Hadd hivatkozzak erre:

https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__alkalmazott-tudom..

Na jó, vegyük úgy, hogy nem bomlik el, nem robban, nem sugároz stb. Akkor viszont, mivel milliárdszor sűrűbb a legsűrűbb "normál" anyagnál, - sőt a Föld középpontja környezetében lévő anyagnál is, - így az szinte vákuumként viselkedne vele szemben. Úgy zuhanna a Föld középpontja felé, mintha nem is szilárd anyagot szelne át. A centrumig gyorsulna, azután a túloldali felszínig lassulna. (Most tekintsünk el a Föld nem pontosan gömb alakjától, mert az a végeredmény szempontjából nem oszt, nem szoroz.)

Ezt a "pendlizést" egy jó pár milliószor megcsinálná, míg végül lassan-lassan csillapodó lengések után megállana a Föld középpontjában. (Helyesebben a Föld gravitációs centrumában.) Tulajdonképpen a helyzeti energiája alakulna hővé a sok millió lyuggatás közben. Azért csak van közeg ellenállása a Föld anyagának, (a Földköpenyben képlékeny, a külső magban folyadékszerű, a vas-nikkel mag szilárd) még ha milliárdszor sűrűbb és szilárdabb(!) anyag is találkozik vele. :D

dellfil