" A kvantumok nem változtatnak helyet, amíg nézzük őket. " Mi? Hogy?
Hol olvastad ezt a hülyeséget? Mi az hogy nem változtatnak helyet? Ilyen nincs a világegyetemben.
...
Tipikus félreértelmezése a QM-nek.
Nagyon dióhéjban, nem "szemmel" nézni kell a kvantumot, hanem megfigyelni, azaz lemérni valamivel, hogy ősszeomoljon a hullámfüggvénye. Ez egy detektorral történik, az pedig kölcsönhatásba lép az adott kvantummal, ami így információt közöl magáról.
Nem csak detektor, hanem lényegében bármilyen kölcsönhatás meg tudja zavarni a kvantumeffektusokat. Ezért kell borzasztó alaposan elszigetelni a QM kísérleteket, pl összefonódott részecskepároknál.
Persze emögött jóval több fizikai és matematikai jelentés van, mint amit meg lehet érteni egy jutub videóból.
A viszonyílag egyszerű magyarázathoz tudni kéne, milyen témánál hangzott el ez az illusztris mondat.
Kétrés-kísérlet?
Összefonódás?
Határozatlanság?
Miközben elküldtem, írtad a következőt.
Sajnos én is csak konyhanyelven tudom elmondani.
Az első lépés a Hesenberg-féle határozatlansági reláció. Egy szubatomi részecske egyszerre viselkedik hullámként és részecskeként is, vizsgálatunk és szemléletünk mondja meg, éppen melyik formájában számolunk vele.
Viszont ebből a kettős természetéből ered, hogy hullámként viselkedve nem egy adott sebességű, pozíciójú golyó.
Nem tudjuk egyszerre megadni sebességét (energiáját) és azt, hogy hol van, csak valószínűségekben, statisztikai átlagokban beszélhetünk róla.
Azt meg már rég tudjuk, hogy minden mérés befolyásolja a mérendő mennyiséget, ez itt nagyon komolyan igaz, konkrétan minden kvantumfizikai jelenségben alapvető szerepe van.
A szuperpozícó, egyben az összefonódás összeomlása is a méréstől történik. De a mérés kifejezés itt valami olyasmit jelent, hogy a szuperpozícióban lévő rendszerből kiviszel INFORMÁCIÓT egy sokkal "bonyolultabb" rendszerbe, ami már nem képes szuperpozícióban lenni.
Hogy ez a mérés eredményének megnézése, vagy csak papírra nyomtatása anélkül, hogy bárki egy pillantást is vetne rá, tökmindegy.
Persze vannak itt furcsaságok, olyan jellemzők, ami olyan, mintha a szuperpozíció a saját kiolvasása szempontjából jövőbe látna, ahhoz, hogy ez ne legyen fura, olyan mértékben kell érteni a kvantumfizikát, amitől már az egész világ fura.
Ez most tényleg nagyon hiányos és nagyon nem szabatos leírás volt. Ezer helyen bele lehet kötni. A lényeg az akart lenni, hogy nem a tudatunk hat a rendszerre, hanem a rendszer viselkedik úgy, hogy attól változik, hogy kiadja az infót. Például a tudatunknak, de nem csak annak.
Zeno vagy Anti-Zeno effektnek hívják:
Jól mondták a műsorban, az ökölszabály hogy egy rendszer nem mozog, amíg nézed; aztán ezt lehet finomítani hogy mi mit és hogyan jelent benne.
(A helyváltoztatás gondolom egy félrefordítás.)
Konyhanyelven arról van szó, hogy egy kvantumrendszer mérés után preparált állapotba (ismert a hullámfüggvénye) kerül, és utána az időfejlődése 0-ról indul újra.
Így, ha a lehetséges állapotai diszkrétek, akkor elég gyakori mérésekkel elérhető hogy ne váltson állapotot.
Pl ha van egy olyan részecskéd, amelynek az elbomlási valószínűsége kis időtartamokra az idő függvényében négyzetes, mondjuk P_b(t)=t^2 eséllyel bomol, akkor, ha egy t_0 időtartam helyett t_0/N időtartamonként nézzük meg a részecskét N-szer, ~(t_0/N)^2*N = t_0^2/N eséllyel fog elbomolni t_0^2 helyett. (Itt kihasználjuk azt is, hogy a valószínűség is kicsi.)
Ha nagyon sűrűn nézzük, N tart a végtelenbe, akkor a t_0 idő alatt való elbomlás valószínűsége tart a 0-hoz. Kvázi "lefagy".
Az igazat megvallva a példát Joos, E. (1984). Continuous measurement: Watchdog effect versus golden rule c. cikkből szedtem, fogalmam sincsen hogy van-e ilyen rendszer, aminek a bomlási valószínűsége kis időintervallumon így alakul.
Sima részecske exponenciális bomlására nem jött ki, hogy bármit is számítana hogy nézzük-e :/
Most látom, hogy a kérdés a "honnan tudják, hogy nézzük-e" :D
Ennek 100 éve nincsen kicsit is elfogadott magyarázata. Amit a fizikus "mérés"-nek nevez az annak számít, amit meg nem nevez mérésnek, az nem számít annak ¯\_(ツ)_/¯
A QM nem írja le a világot (ellentmondásmentesen semmikép), csak azt, hogy a nagy gépeken a kijelző mit fog mutatni, ha kis dolgokat babrál.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!