Milyen az anyagok e-vezetőképessége extrém magas hőmérsékleten?

Még mindig az EM bomba? :))

A vasnak (is) pl. adott hőmérséklettartományban hirtelen esik a permeabilitása.

[link]

[link]

stb.

A hőmérséklet növekedésével a fémek vezetőképessége csökken, a fajlagos ellenállásuk növekszik. Egy idő után megolvadnak, innen kezdve a folyadék tulajdonságuk dominál, a ferromágneses tulajdonság megszűník (az már a Currie pont fölött megszűnt), valamennyi mágneses permeabilitás marad. A hőmérséklet további nővekedésével elkezdenek forrni, majd gőzzé válni. Ilyenkor már leginkább csak a villamos vezető tulajdonság dominál, a gőzkoncentráció függvényében alakul a mágneses viselkedés. A hőmérséklet további növekedésével plazma állapot jön létre, ekkor jó villamos vezető lesz, és főleg ez dominál. A plazmán átfolyó áram hatására stabilizálható a plazma és egy plazma csatorna alakul ki (ld. Hg gőzlámpa, alacsony nyomású fénycsővek, ICP stb.). Az, hogy ez milyen hőmérsékleten következik be ez anyagi jellemző (pl. stabil Hg plazma egészen alacsony hőmérsékleten is stbilizálható). Még tovább növelve a hőmérsékletet gerjeszthető további ionizáció (2x 3x ionizált állapot) illetve teljesen le is lehet "venni" az elektronokat. Ekkor egy sajátos plazma jön létre (pl. gyorsítókban, LHC-ben van ilyen) itt az elektromos vezetőképesség elméletileg egészen jó (kicsi az ellenállás), de az elektromágneses taszítás miatt nehezebb egyben tartani a plazma csatornát. További energia bevitellel (erre földi körülmények között nagy méretekben nem találkozunk /pl. a CERB-ben kis méretekben sikerült kvark-gluon plazmát létrehozni/, de a neutron csillagoknál gyakori) szétszedhetőek az atom magok is.

Extrém magas hőmérsékleten nincsenek már vegyületek, sem ötvözetek. Azok elég "hamar" szétesnek, ott már csak atom magok vannak a kémiai kötések szétbomlanak (ilyen könnyen létrehozható háztartási körülmények között is, elég csak egy kicsit komolyabb tábortüzet rakni, első sorban a hosszú szénláncú vegyületek esetén azok töredeznek, szétesnek C-H-ra és ebből lesz CO2 és víz /ld. autók kipufogó gáza, ezért csöppög sok esetben/). Ez a bomlási hőmérséklet a vegyület sajátossága, de néhány ezer fokon szinte az összes ismert vegyület szétesik alkotó atomjaira. Onnan kezdve a fentiek lesznek érvényesek. (próbáltam egyszerűen fogalmazni, és nem túl bonyolultan, aki ezért lepontoz írja meg miért! Le lehet írni tudományosabban, egyetemi szinten de szerintem ez az oldal nem egyetemi szintre kiváncsi).