Ugye a hő légüres térben nem tud terjedni akkor a nap hője hogyan éri el a földet? Nincs oxigén sem semmi odakint. Csak értelmes válszokat!

"Ugye a hő légüres térben nem tud terjedni"

Nagyon magabiztosan írod, de nem igaz. A hő háromféleképpen tud terjedni: hőáramlással, hővezetéssel, hősugárzással. A Napból a harmadik módon jut ide a hő.

[link]

Az egyik szemem sír a másik nevet.

Egyrészt értékelem azt hogy gondolkozol, és érdekel ez a dolog egyáltalán, ami ma nem gyakori.

Másrészt fogom a fejem hogy internet használó vagy mert hát megtaláltad ezt a fórumot és be tudtad írni a kérdésedet.

Csak hát a google kb 0,1 másodperc alatt adott volna erre erre 30 releváns magyar nyelvű találatot.

Ez egy generációs probléma. A információ tálcán van nyújtva nektek, de ti képtelenek vagytok érte nyúlni.

Meg kell érteni amíg ezen a szinten vagy addig a mai világ lehetőségeinek csak a 10%-át tudod kihasználni.

Ennek az iskolában külön órát kellene szentelni mert annyira fontos !!!

off

#3, Gugli első keresés: hol találok olyan fórumot, ahol olyan embereket találok, akiktől meg lehet kérdezni, hogy... :)))

Annyiban viszont hadd védjem meg a kérdezőt, hogy ezen az oldalon nyugodtan megkérdezheti. Talán talált találatokat, de nem értette, összekeverte a hőátadási módokat, nem érti a különbséget köztük, stb. (Mondjuk az az értelmes válaszos felhívás felesleges és közönséges volt, kár volt elrontani vele az amúgy relatíve értelmes kérdést.)

A hő háromféle módon tud terjedni: Kondukcionálisan, konvekcionálisan és sugárzással.

Szemléltető példaként vegyünk egy csapat óvodást és egy labdát. Az óvodások lesznek az atomok, molekulák, a labda pedig a foton, amit az óvodások (atomok, molekulák) passzolgatnak egymásnak (emittálás, abszorbálás).

Az óvodások kimennek az udvarra, és az óvónők kinyitják a szertárt, és kiadogatják a labdákat. Így az udvar egyik végében hirtelen lesz egy csomó labda (hőtöbblet). Hogyan is tudnak a labdák eljutni az udvar másik végébe?

Ha egy csapat óvodás MAGÁNÁL TART egy adag labdát, és elsétálnak vele a szemközti sarokba, akkor azt KONVEKCIONÁLIS hőáramlásnak nevezzük, erre jó példa a központi fűtés esetén a csövekben áramló víz. Lent megmelegszik a kazánnál, és melegen elfolyik a radiátorokig, ahol leadja a fölös hőjét.

Ha ez a csapat óvodás ODAADJA a mellette állónak a kezében tartott labdát, azok meg megint továbbadják a mellettük állóknak a labdát, és így tovább, akkor KONDUKCIONÁLIS hőáramlásról beszélünk. Erre talán a fémekben történő hővezetés jó példa, ott maguk az atomok rácsban maradnak, nem mozdulnak el a helyükről, hanem mindegyik a mellette lévő másik atomnak adja át a "fölös" fotonját, vagyis hőtöbbletét. A központi fűtésünk esetén ez a radiátorunkban lévő víz és a szoba levegője közti fémréteget jelenti, amiből maga a radiátor készült.

Ha pedig ezek az óvodások elkezdik DOBÁLNI a labdákat az udvar másik végébe, azt nevezzük SUGÁRZÁSnak. Maga a radiátor (radiál, radio) szó sugárzót, hősugárzót jelent, ezt könnyű innen megjegyezni.

Nos, igazából az első esetben is dobálják a labdákat az óvodások, de mivel együtt mozognak, ezért a haladó tömeg belsejében lévők csak olyannak tudják dobni a labdát, aki maga is halad az udvar másik vége felé. Akik a haladó tömeg szélén állnak, ők dobálják az állóknak is a labdát (néha vissza is kapnak párat), ez a hőveszteség jelensége a konvekcionális hőáramlásnál. Meg a második esetben is dobálják a labdát, de csak kicsi, rövid passzok vannak, mindenki a szomszédjának.

Tehát gyakorlatilag mindhárom esetben hősugárzásról beszélünk, csak az első kettő gyakorlati-alkalmazási szempontok miatt van megkülönböztetve. Két atom vagy molekula között viszont ugye csak a légüres tér van, a vákuum. Ugyanúgy, mint a Nap és a Föld között, csak ott nagyobb a távolság. Az anyagban az egymásnak átadott labdák (fotonok) is ezen a vákuumon keresztül terjednek, nincs szükségük közvetítő közegre a terjedéshez.

#6-os:

"így előbbiek a példában pont hogy NEM rövid passzok, hanem közvetlen, kézből kézbe átadások."

és én szerinted nem pontosan ugyanezt írtam?

"Ha ez a csapat óvodás ODAADJA a mellette állónak a kezében tartott labdát, azok meg megint továbbadják a mellettük állóknak a labdát, és így tovább, akkor KONDUKCIONÁLIS hőáramlásról beszélünk."

Még ha nem külön ki is emeltem volna, akkor még megérteném, hogy átsiklottál felette...

Nekünk fizikaórán tilos volt bármi hasonlót képzelni a hőről, mint ez a labdás.

> A caloricum elmélet következtében terjedtek el az olyan ma is használatos kifejezések, mint hőátadás, hőfelvétel, hőleadás, hőközlés, hőfelszabadulás, amit akkoriban úgy értettek, hogy valódi szubsztancia, a hőfolyadék átadásáról, felvételéről, felszabadulásáról, stb. van szó. Annak ellenére, hogy ma már világosan látjuk, hogy hőfolyadék (caloricum) nem létezik, kalorimetriai problémák esetén ma is jól tudjuk használni a régi tárgyalásmódot. Gondoljunk csak az ilyen megfogalmazásra: "a melegebb test által leadott hő megegyezik a hidegebb test által felvett hőmennyiséggel". Nyugodtan használhatjuk ezt a leírásmódot, de közben ne felejtsük el, hogy a hőközlés mindig energiaátadást jelent.

[link]

Megvolt adva pár egyenlet amit szabad használni, és azokat szabadott használni. A tárgyakban benne levő hő vagy energia mennyisége nem volt köztük. Talán egyest is kapott, aki hasonlóra utalt, meg megszégyenítette az osztály előtt a tanár.

A hétköznapi hő terjedéshez szokva, vagyis nem tudományosan értelmezve, valóban a hőnek kellene egy közvetítő közeg a terjedéséhez, és ez legalapvetőbben a levegő. Teljesen érthető, hogy a mindennapi tapasztalatokat nézzük akár egy ilyen esetben is, de van más is a pakliban.

Mint írták már a hő többféle módon is tud terjedni, amikből itt két jelenséget kell figyelembe venni.

Az elektromágneses spektrumnak a tejes sávjából a látható fény az csak egy kis szeletét teszi ki, és itt is ez az amihez a mindennapokban szoktunk. Vagyis a Nap fényében a látható fényt tekintjük napfénynek, csakhogy a Nap egyéb sugárzási tartományokban is sugároz, a látható fény alatti és feletti tartományokban is, amiket nem látunk.

A Napnak van infravörös sugárzása is, ami lényegében a hősugárzás, bár nem 100%-osan, de még tudományosan elfogadható, hogy hősugárzásként értelmezik. Az infravörös sugárzás az szemmel nem látható, a Nap viszont folyamatosan ezen tartományban is aktív. Tehát van ilyen sugárzás is.

Mi is akkor most ez az infravörös, vagyis hősugárzás? Ez konkrétan a hő kisugárzódását jelenti nem látható sugárzási tarományban. Nézzünk egy ide vágó hasonló példát a Nemzetközi Űrállomással (ISS). Az ISS-t ugye amikor a napos oldalon halad, egyfolytában éri a napfény és ettől melegszik is. Ha melegszik az ISS a napos oldalon, akkor az árnyékos túloldalán meg hűlnie kellene. Kellene, csak ugye nincs légkör ami átvenné a hőt. Oké, viszont a hő az közeg nélkül is tud kisugárzódni infravörös tartományban, tehát az űr légüres terében is. Így melegszik az ISS a napos oldalán és hűl hősugárzással (infravörös) a túloldalán. Ha az ISS csak a Föld árnyékos oldalán lenne, akkor fokozatosan el is veszítené az összes hőt és gyakorlatilag megfagynának benne, nyilván értve itt úgy, hogy a fűtést nem számoltuk bele. Szóval ha a világűrben van egy melegebb test és folyamatosan csak árnyékban van, akkor infravörös sugárzással is elveszíti a hőjét és le is hűl. De ez lassabb folyamat, mintha a légkörben tudná átadni a levegőnek a hőt, viszont ha lassan is, de megteszi az a maga hatását így is.

Az ISS szempontjából ez két összetevős, van egy gyorsabb felmelegedés a napos oldalon, és egy lassabb lehűlés az árnyékos oldalon. Ezért az egyenlege még mindig a felmelegedés az ISS-nek, és ezért hűteni is kell, mert a hősugárzással csak lassan tud hőt leadni.

Mindebből a példából a lényeg, hogy lehet hőt leadni csak infravörös, vagyis hősugárzással is, amihez nem kell légkör sem, mert abban a hősugárzás (infravörös) tartományában simán kisugárzódik. Ez enne a válasz a kérdés első felére: "Ugye a hő légüres térben nem tud terjedni". Mégis tud, de lassabban mint a légkörben megszokott.

A kérdés másik fele, "a nap hője hogyan éri el a földet?" Itt a Nap sugárzási tartományából a látható fény nagy intenzitása és nem kis mértékben a Nap infravörös sugárzása is beleszól a Föld hő háztartásába. A Nap infravörös sugárzása (hősugárzás) a légkörben lévő porszemcsékben elnyelődik és komolyan hozzájárul az alsó légkör felmelegítéséhez. További melegítést a látható fény okozza, részben a légkör melegítésével, részben és főként pedig a talaj és víz melegítésével. A napsugárzás energiájának így is kb. csak a fele jut el a felszínig, a többi visszaverődik a világűrbe vagy elnyelődik a légkörben, felmelegítve azt. A napfénytől a talaj és víz felmelegszik és ez fokozatosan a talajszinti légkört is melegíti, egyszerűen mint ahogy egy radiátor is melegíti a levegőt. Így a kérdés második feléről azt lehet tudni, hogy a Nap erős látható fénye és az infravörös sugárzása is melegíti a légkört.

Így néz ki a Nap sugárzási tartománya, látható az ábrán, hogy infravörösben is rendesen odatesz a Napunk:

[link]

Ezt az ábrát azért érdemes megnézni, mert ez azért sok összetevős folyamat:

[link]

Hogy a kérdésre is válaszoljak.

1) A fény terjed vákuumban, ez egy tény. (És lényegtelen hogy úgy képzeled hogy a fény részecskékből áll amik bemehetnek a vákuumba az űrhajóhoz hasonlóan, vagy úgy, hogy a vákuum meg van töltve valamivel amiben terjed az EM hatás.)

2) A Nap világít.

3) A fény nagyon könnyen és egyszerűen melegíti a testet, amit elér.

-> A Napból sok nagy energiájú, látatatlan fény érkezik a Földre, amit a Föld elnyel, így melegszik.

Így megy át a Napból a 'hő' a Földre.

(Be lehetne hozni a második főtételt hogy a hő meleg helyről hidegebb felé áramlik, de ez csak korlátozottan érvényes, pl a hűtőben nem, nehéz lenne itt használni.)