Ha a hideg folyadék "fogyaszt", a meleg folyadék "hízlal"?

A forró víz is plusz terhelés a szervezetnek,mert azt "kezelhetőre" kell hűteni,tudod,45 celsius környékén kicsapódik a fehérje,károsodik az érfal,nem sorolom.

Értelem szerűen a szauna is fogyaszt,mert a párologtatás által hűti önmagát a szervezet,először az elérhető vizet ejti el(vese gond!),majd bontja a legkisebb veszteséget okozó közegeket,ameddig bírja...

A test alaphelyzetben nem tudja hasznosítani a bevitt hőt, és általában árt neki a komolyabb hőbevitel.

Viszont, ha biztosítod magadnak az ideális (nálunk kb. 27) fokot, akkor sokkal kevesebb élelemre van szükséged, mivel kevesebbet kell fűtened.

Ezt figyelembe kell venned, ha nyáron nem akarsz elhízni, de amúgy a tested úgy van megalkotva, hogy inkább télen van gond (hosszabb hidegben leszel farkaséhes, és kezdesz el zabálni).

A testünk folyamatosan termeli a kidobandó hőt. Próbálja is kidobni, ez hellyel-közzel stabilan megy is. Hidegben ebbe kevesebb energiát kell fektetnie a szervezetnek, mint melegben.

Ha túl hideg van és a hőtermelésünk kevés a hőveszteséghez, a szervezet a hő megtartására pocsékol energiát.

De ha túl meleg van, akkor a fölös hőtől való megszabadulás kerül energiába.

Ennek megfelelően a jó frász tudja, mi eszik több energiát, a hidegben a meleg víz, vagy melegben a hideg.

Elég bizonytalan zóna lehet az, ahol, környezeti hőmérséklettől függően, a bevitt folyadék pont nem kerül a szervezetnek plusz energiába hőkompenzációs szempontból.

Bevitt energiaértékre ki lehet számolni pontosan hogy mennyi az annyi.

Modern fizika órán fősulin számoltunk ilyesmit.

- Mennyi 10dkg -20C-os fagyasztott eper és 10dkg 20C-os eper által adott energiamennyiség.

A fagyasztottnál a felmelegítéshez szükséges hőmennyiséget kivontuk az energiatartalmából. Mert azt a szervezetünk elhasználta erre a célra.

Nyilván nem volt teljesen pontos a példa hiszen hőt akkor is termelünk ha nem fagyott epret eszünk.

De elméletileg az jött ki hogy a fagyott ételből jelentősen kevesebb volt az össz energiamérlege amit hasznosítani tud belőle a szervezetünk.

Ez sem jelent fogyást. Csupán azt hogy ha ugyanannyit eszel a fagyottból kevesebb fog lerakódni a pocakra.

De ha már ennyire elmegyünk a fagy irányába, a hideg helyeken nagyon kell ügyelni a kalóriabevitelre. Mert a szervezetünk fűt "mint állat" és ehhez bizony sok kalória kell.

Nem véletlen hogy a sarkkutatók zsír és csokoládé tömböket visznek magukkal enni!

Szóval ha kint fagyban sétálsz és dolgozol felöltözve, akkor bizony jobban ég a kalória mintha ezt nyáron tennéd kisgatyában.

Elég fura lenne, ha 27 fok lenne az ideális az emberi testnek.

23-24 fokon már izzadsz, folyamatosan verejtékezel, kiszárad a bőröd, mindened.

Az egész biztosan nem egészséges.

Arról nem beszélve, hogy aludni is kegyetlen ilyen hőfokban.

De minden mást is. Ez már nem a "megszokás kérdése" témakör, mert amúgy én is fázós vagyok.

De az agy sem tud koncentrálni, nem optimális.

20 fok körül a leghatékonyabb az agyunk tevékenysége, tudtommal ezt már nem egy kutatás bebizonyította.

"23-24 fokon már izzadsz, folyamatosan verejtékezel, kiszárad a bőröd, mindened."

Te jól vagy?

Nem bundás öltözetről van szó!

Ezt meztelenül kell mérni!

Ráadásul ugye vannak egyéni különbségek. 24 fokon van, aki nagyon fázik, és olyan is van, akinek nagyon melege van. Pl. az eszkimók -3 fokon érzik jól magukat, meztelenül.

De ők aztán alapból is fűtenek rendesen!

#9 pár dolgot csúnyán benéztél!

- A melegebb víznek csak a térfogata nagyobb nem a tömege!

Ez az anyagmegmaradás törvényéből is következik!

- Az E=m*c^2 képlet csak azokra az esetekre érvényes ahol anyag alakul át energiává. Pl maghasadás, fúzió, fekete lyukak egyesülése stb... A 30 fokos vízben ilyesmi nem történik!

Csupán az atomok mozgolódnak jobban (hőmozgás), tömeg nem vész el és nem alakul át energiává!