Ha a benzol rákkeltő, akkor miért használják?

Mert bizonyára félreérted a dolgot, a megállapítást nem tudod kontextusba helyezni.

A konyhasó nátriumból és klórból áll. A klór mérgező! Akkor miért nem tilcsák (sic!) be a konyhasót? Kérdezed te, csak éppenséggel benzollal...

1) Kiindulási vegyületként használják, de a keletkező vegyületek tulajdonságai már teljesen mások lesznek. De kiindulási vegyületként is már erősen visszaszorult, mivel a vele való munka esetén drága biztonsági előírásokat kell teljesíteni.

2) Ipari oldószerként régen nagyon elterjedt volt, de mára szinte teljesen kiszorult. A rákkeltő hatása miatt olyan alacsony határértékeket írnak rá elő, hogy nem éri meg olyan alaposan tisztítani valamit. És persze megfelelő munkakörnyezetet kell kialakítani, hogy a vele dolgozók se legyenek rákosak. Viszont vannak olyan vegyületek, amik annyira értékesek, hogy inkább alkalmazzák a megfelelő oldószert, és megengedhetik maguknak a ráfizetést. Ezek tipikusan nagyon-nagyon értékes gyógyszerek. Ha benzolban 55% a termelés, toluolban meg csak 46%, az nekik több milliárdos ráfizetés. Ilyenkor megérheti a benzolt használni és aztán tisztítani.

3) Háztartásba szánt termékek (festékek, ragasztók) oldószereként is használták, de mára ez be van tiltva.

Természetesen nem leszel benzoltól rákos, nyugi. A gyógyszergyárak tudják, hogy mit csinálnak. Legalábbis többnyire, a benzol esetén biztosan.

A Nátrium-kloridos hasonlat nagyon is találó volt.

Végy egy könnyű, gyúlékony fémet, és reagáltasd egy mérgező, maró gázzal!

Fehér, kristályos, viszonylag ártalmatlan anyagot kapsz.

Íme a kémia rejtett szépsége, és nehézsége.

"Végy egy könnyű, gyúlékony fémet"

Ami nedves bőrre kerülve azonnal randa égési és lúgmarási sérülést okoz.

Bizony a benzollal is hasonló a helyzet.

De ha már a gyógyszergyártás szóba került, ott nem csak alapanyag, hanem az oldószer tulajdonsága mai napig használatban van.

Persze a végtermékbe már nem kerül, de köztes fázisban sok katalitikus reakciót benzolban oldva visznek végbe.

A mai modern benzinekben már nincs sok (1-2%), de régen több volt.

A gyógyszergyárakból lopták is haza rendesen, bekeverve elpöfögött vele a Babetta.

A toluol is csurgott ki küszöb alatt, az meg még veszélyesebb cucc.

A benzol nagyon sok téren használatos ma is, a legtöbb felhasználásában nem kiváltható, vagy csak nagyon drágán és körülményesen.

[link]

TILTSÁK BE A DIHIDROGÉN-MONOXIDOT!

A LÁTHATATLAN GYILKOS

A dihidrogén-monoxid (DHMO) színtelen, szagtalan, íztelen, és ezreket pusztít el minden évben! A halált legtöbbször az okozza, hogy a DHMO véletlenül a tüdôbe kerül, de ezzel a dihidrogén-monoxid ártalmai korántsem merültek ki. Abban a testrészben, amelyik hosszan érintkezik a szilárd DHMO-val, súlyos szövetkárosodás jöhet létre. Ha a DHMO az emésztôrendszerbe jut, túlzott izzadás és vizeletkiválasztás következhet be, de felfúvódás, hányinger, hányás is elôfordulhat. A DHMO-dependencia kialakulása után a szer megvonása biztos halált jelent.

A dihidrogén-monoxid

savként is ismert, és a savas esô fô komponense,

hozzájárul az üvegházhatáshoz,

súlyos égést okozhat,

hozzájárul természeti környezetünk eróziójához,

számos fém korrózióját, rozsdásodását sietteti,

hibát okozhat az áramszolgáltatásban, rontja az autók fékhatását,

rákos daganatokban is kimutatható.

A SZENNYEZÉS JÁRVÁNYSZERU MÉRETEKET ÖLT!

Amerika szinte minden folyójában, tavában, medencéjében megtalálható ma a dihidrogén-monoxid. De a szennyezés az egész Földre kiterjed, és az antarktiszi jégtakarót is elérte. A DHMO több millió dolláros kárt okozott a Közép-Nyugaton és nemrég Kaliforniában is!

A veszély ellenére a dihidrogén-monoxidot felhasználják

ipari oldószerként és hutôanyagként,

atomerômuvekben,

poliuretán hab gyártásához,

tuzoltáshoz,

különbözô kegyetlen állatkísérletekben,

a rovarirtók permetezéséhez,

a gyorséttermek egyes készítményeihez és más élelmiszerekhez.

A gyárak a szennyezett DHMO-t a folyókba és a tengerekbe engedik, és semmi sem állíthatja meg ôket, mert az eljárásuk még mindig törvényes. A DHMO óriási hatást fejt ki az élôvilágra. Ezt nem turhetjük tovább szó nélkül!

ÁLLJUK ÚTJÁT A BORZALOMNAK!

Az amerikai kormány azért nem tiltja be ennek a káros vegyszernek a termelését, elosztását és felhasználását, mert gazdasági szempontból hasznos a nemzetnek. A haditengerészet és más katonai szervezetek is kísérleteket folytatnak a DHMO-val, és több milliárd dolláros berendezéseket terveznek háborús hasznosítására. Több száz katonai kutatóintézetbe bonyolult, föld alatti hálózaton érkezik tonnaszám a DHMO. Sok intézmény nagy mennyiséget tárol késôbbi felhasználás céljára.

MÉG NEM KÉSÔ!

Cselekedjünk MOST, hogy az újabb szennyezôdést megakadályozzuk! Tudjunk meg többet errôl a veszélyes vegyszerrôl!

A tudatlanság önmagunknak és embertársainknak is árthat!