Mitől függ pontosan a Halogének olvadás- és forráspontja?

Diszperziós kölcsönhatásról KIZÁRÓLAG apoláros molekuláknál beszélünk: az elektronok rezgése, és az elektronfelhők kölcsönös taszítása miatt a töltések eloszlása megváltozik. Ez a polarizáció, tehát mikor egy semleges objektumon kialakítunk negatívabb és pozitívabb részleteket.

Az első kérdésedre nem bonyolult a válasz: Ha egy töltés nélküli (apoláros) molekula polarizálható, az azt jelenti, hogy könnyen kialakítható benne a negatívabb és a pozitívabb véglet. Ha ez megtörténik, már lesz töltése. Ha találkozik más töltéssel rendelkező molekulával, ellentétes töltésű végeikkel egymáshoz tudnak kötődni. Tehát minél könnyebb töltéseket kialakítani (polarizálni) a molekulát, annál könnyebben fog más töltéssel rendelkező molekulával kapcsolódni, hiszen így már mindegyiknek lesz töltése, vonzani tudják egymást.

Ne feledd, hogy a diszperziós kölcsönhatás pillanatnyi ideig képes csak fennállni. Valamint, tudom, hogy ebben a pillanatban ez a kapcsolódás a dipólus-dipólus hatással lesz egyenértékű, de ilyet meg ne halljon a kémiatanárod! A diszperziós kölcsönhatás másik, elfogadott neve az indukált dipólus kölcsönhatás, ebbe már nem köthetnek bele :)

A 2. kérdésedhez a tankönyvemből tudok idézni: Az OP, FP annál nagyobb, minél erősebbek a másodrendű kötések és minél nagyobb a moláris tömeg. Magyarán szólva, a bróm OP-és FP-ja magasabb a klórénál, mivel a bróm moláris tömege nagyobb mint a klóré, továbbá a bróm jobban polarizálható, mint a klór.

És ez mind meg is felel annak a mondatnak, amit a füzetedből idéztél. Bocs, hogy ennyit írtam, és remélem tudtam segíteni :)