Hogyan fogja Magyarország időjárását befolyásolni az elkövetkező évtizedekben a klímaváltozás?

Semmilyen jel nem utal arra, hogy szélsőségesebb lenne a jövőben hazánk éghajlata - sőt, míg például az 1940-49 közötti időszakban hatalmas volt a középhőmérsékletek szórása, addig az utóbbi évtizedben alig ingadozott. A bizonytalanságot hosszú távon maguk a statisztikai modellek viszik a rendszerbe, hiszen 20-30 év időtávra csak sokkal nagyobb hibával tudják előrejelezni az éghajlatot - de az, hogy mondjuk 2050-ben 11°C ± 5 °C a várható éves középhőmérséklet nem azt jelenti, hogy egyik évben lehet, hogy 6 °C lesz, a másikban meg 16 °C, hanem azt, hogy ekkora időtávra nincs elég adatunk, hogy pontosabb becslést adjunk.

A 20 év múlvai magyar időjárásra pont akkora pontossággal lehet becsülni, mint megmondani, hogy 20 év múlva hány ponton fog járni a BUX index. Csak még a tőzsdei árfolyamok előrejelzésére pénzügyi spekulációként tekintenek, az éghajlatváltozás hatásait modellező tanulmányokat mindenki precíz és megkérdőjelezhetetlen tudományos tényként akarja kezelni. Az, hogy Excelben meghúzzuk a trendvonalat az adatsoron biztos mutat valamit, csak ez nem tudomány.