Lehetséges, hogy Napunk egy kettős csillag egyik tagja, ha igen, akkor más lesz a sorsa?

Mivel nem két Napot látsz az égen (remélem), ezért jó eséllyel nem kettös csillag a Nap.

"De mi van akkor,ha mégis van egy társa, csak mi ezt nem tudtuk bebizonyítani?"

Ha nem tudjuk bebizonyítani, hogy van egy társa, akkor az kell feltételeznünk, hogy nincs.

elméletileg lehetséges, hogy a Napnak van egy Jupiter méretű, annál 14-szer, 75-ször nehezebb barna törpe kisérője, ami éppen a legtávolabbi ponton van.

viszont mivel nem érzékeljük a hatását a Nap sajátmozgásában, ezért egyrészt jó messze kell, hogy legyen, másrészt (ebből következően) jó nagy keringési ideje kell, hogy legyen.

ha van is, egy jó darabig (a jelenlegi fejletségi szinten akár évezredekig) nem fogjuk tudni észlelni.

Lehetséges, igen, hogy a Nap egy kettős rendszer egyik csillaga. Persze ahogy írtad, ez úgy elképzelhető csak, hogy a Nap társa egy apró vörös törpecsillag, igen nagy távolságban. Nem is kel túl messzire menni, hogy egy ilyen rendszert találjunk. az Alfa Kentauri (Toliman) is egy ilyen csillagrendszer, igaz itt három csillagot is emlegetnek. Történetesen az egymást 80 évenként megkerülő rendszerhez tartozik egy harmadik csillag. Ez nem más, mint a jól ismert, naprendszerünkhöz az elismerten legközelebbi csillag, a Proxima Kentauri. A két csillagtól 10300 AU-ra azaz 0,21 fényévnyire kering. Ha a Napunknak lenne hasonló társa, a Földről ebből a távolságból egy 2-3 magnitúdós fényességű csillagocska lenne csupán. És lehetne a társ egy lényegesen kisebb, és lényegesen halványabb csillag is. Könnyű belátni, hogy ilyen irdatlan távolságból a pontos pálya meghatározása rendkívül nehéz. Hosszú megfigyelési idő, és nagy pontosságú műszerek kellenének hozzá. Itt jegyzem meg, hogy a Proxima rendszerhez tartozása sem bizonyított, pusztán az Alfa Kentauri (A) és (B) csillagokkal való együttmozgása, és a tőlük való nem túl nagy szögtávolság sugallja ezt a lehetőséget. Keringési ideje legalább 500 ezer földi év, így a pályaszámítások meglehetősen pontatlanok lehetnek a rendelkezésre álló kis időintervallum miatt.

Egy ilyen jellegű esetleges ”Nap kísérő” nem kizárt a tudásunk alapján. Ennek a csillagocskának lehet akár jelentősen elnyúlt pályája is olyan formában, hogy mondjuk akár fényévre eltávolodik, de a Napközeli pontja lényegesen kisebb, akár tized vagy huszad fényév! Azt azonban tudni kell, hogy ha van is ilyen kísérője a Napnak, jelentősen nem befolyásol semmit sem a Nap életében. Viszont a bolygók már nem ilyen szerencsések ilyen esetben. Pályaháborgást az említett tized fényévnél közelebb nem érkező kísérő esetén nem várhatunk, de van egy olyanhatás ami már említést érdemel. Ugyanis a külső Oort felhőt alkotó égitestecskék kis tömegüknél fogva és a Naptól való távolságuk miatt igencsak komoly kölcsönhatásba kerülhetnek ezzel a "jövevénnyel". A feltételezések szerint ilyenkor akár tömegesen megindulhatnak a Naprendszer belső bolygói felé ... A folytatás könnyen elképzelhető.

maci

"...A folytatás könnyen elképzelhető."

Egyes elméletek szerint van a napnak egy "gonosz ikertestvére", egy barna törpe, aminek keringési ideje kb. 65 millió év. neve is van, mégpedig Nemesis és ezzel magyarázzák azt, hogy a meteor tevékenység megfigyelhető maradványaiban (kráterek) bizonyos periódikusság látható. kb. 65 millió évente úgy tűnik megnő a meteortevékenység a naprendszerben. (a földi, ismert kihalások is mintha egy ilyen mintát követnének)

persze ez csak egy elmélet a sok közül...