Ha nem riadt volna be az emberiség a Zeppelin-katasztrófától (ami egy Héliummal töltött léghajóval kiküszöbölhető lett volna) akkor vajon még manapság is lenne léghajó-tömegközlekedés?

Biztos, hogy elégett a hidrogén. Az egyik leggyúlékonyabb anyag, és őszintén szólva nehezen tudom elképzelni, hogy a hidrogénnél gyúlékonyabb anyaggal vonták volna be a léghajót. A láng színezete lehet a burkolattól eredő, ezt senki nem vitatja, de hogy a hidrogén is elégett arra mérget vehetsz. Gondold csak végig logikusan, a videofelvételeken is jól látható, a lángok terjedése (különösen az a rész amikor a léghajó elején már átég a burkolat, mégpedig belülről (!), pedig körös körül akkor még nem ég a burkolat.) Amúgy a hidrogén, ha nem elegyedik a levegővel, nem robban "csak" ég. A másik dolog, hogy egy statikus kisülés hamarabb gyújtja meg a hidrogént magát, mint a burkolatot, ezt kár is vitatni. Továbbra is azt mondom, ha héliummal lett volna töltve, ahogy eredetileg is tervezték, nem lett volna, vagy nem lett volna ennyire súlyos a baleset (max. szépen, relatíve lassan elég a burkolat, éspedig lényegesen lassabban, mint így amikor is hidrogén volt benne).

maci

maci

Idézet a Tudás fája Tudomány és technika részébol, 741-741 oldal (ha valaki utána akarna nézni):

"A manapság leginkább elfogadott elmélet is azt állítja, hogy villamos kisulés torténhetett, csakhogy az nem a kiszoko hidrogént gyújtotta lángra, hanem a léghajó fémtartalmú kulso festékrétegét. A Hindenburgot úgy tették ezustos fényuvé, hogy a festékbe alumíniumport kevertek, amely visszaverte a napsugarakat. Az alumíniumpor igen gyúlékony, RAKÉTÁK SZILÁRD HAJTÓANYAGAKÉNT használják. Csak megfelelo légkori viszonyok kellettek a tuz kitoréséhez, például olyan elektromos vihar, amilyenen a Hindenburg aznap átrepult."

Részlet a korábban említett Legendás tévhitek c. konyvbol, 100. oldal:

"A Hindenburgot vászonanyaggal borították, amely vízhatlan volt. Ennek eléréséhez a szovetet cellulóz-acetáttal (amely torténetesen nagyon gyúlékony) kezelték, majd alumíniumporral vonták be..." - a ... helyén már csak az van, hogy ez milyen gyúlékony.

Most lehet, hogy kicsit magam ellen beszélek. Mythbusterék is foglalkoztak ezzel, valamilyen kicsinyített modellel, ok a hidrogént találták felelosnek, de a kommenteket érdemes elolvasni :)

[link]

(Egyébként szerintem a tesztek kicsinyített modelleken nem tukrozik a valóságot, legalábbis a "túlkicsinyített" modelleken. Egyszer azt próbálták ki, hogy egy hídon menetelo seregtol leomolhat-e a híd. Építettek egy kicsinyített másolatot (4-5 métereset, a kinézete alapján az eredeti párszáz méteres lehetett), a két végét nem is rogzítették, és valamilyen hidraulikus "lábakkal" dobogtak rajta, ami természetesen nem vezetett eredményre. Szerintem minden más tényezot - gravitáció, a "lábak" talpmérete - is arányosan le kéne kicsinyíteni, hogy megfelelo eredményt kapjunk. Busterék meg kaptak már tobb olvasói levelet, amik kritizálták a használt eljárásokat, és ezeket a kísérleteket meg is ismételték).

Szóval, osszegezve, maradok a rakéta-hajtóanyag okolásánál :)

Tehát maradsz a burkolat teóriánál. Rendben, tehát azt állítod ezzel, hogy a körbeburkolt 200ezer köbméternyi hidrogén nem égett el ott és azonnal ?

És mivel magyarázod a videonál említett jelenséget, tudniillik az égés szemmel láthatóan BELÜLRŐL égette át a külső takaró elemeket (nézd csak meg a Hindenburg felíratnál ... teljesen jól látszik; nem kint terjed a tűz, hanem bentről kifelé) ? Ha a külső anyag ég csak, mivel magyarázod, hogy a léghajó TETEJÉNÉL ég csak a burkolat? Oldalt és alul miért nem, illetve miért nem olyan terjedési sebességgel? Mert ugye azt nem gondoljuk hogy egyenetlenül kenték be a felületét, vagy, hogy ott más anyagot használtak volna Véletlen nem az lehet inkább, hogy ott a kiömlő hidrogén gyulladt be és ég látványosan? (Ugye a hidrogén könnyebb evidens, hogy felfelé áramlik ...)

[link]

Meg aztán mennyi lehetett a külső anyag össz térfogata? 100-200? esetleg 1000 köbméter? Kérdem én, a fotón amit linkeltél, mi ég? Inkább egy pár száz, max ezer köbméternyi külső héj, akármilyen anyagból, avagy KÉTSZÁZEZER köbméter hidrogén?

Én azt mondom, ha héliumos a hajó, a külső burkolat se égett volna ilyen sebességgel, hiszen láhattuk, még így is relatíve lassabban terjedt oldalt és alul, ott ahol a hidrogén "nem segített be".

Szóval én maradok a hidrogén elégése mellett, ha nem baj :)

maci

Mivel a fényképen is, a videón is azt látni, hogy a hajó a tetején kezd égni, gondolom, ott pattanhatott ki az a szikra. És mivel a tuz lefelé nehezebben terjed (ha egy égo gyufaszálat felfelé tartasz, sokáig ég, ha lefelé, vagyis ha lent a láng, 1-2 mp alatt eléri az ujjadat), logikus, hogy alul csak késobb kezd el égni, és az, hogy a tuz belulrol kifelé égette át a burkolatot a hajó oldalán, szerintem inkább arra utal, hogy a zsákok, amikben a hidrogén volt, szintén leégtek, amik által a tuznek rovidebb utat kellett megtennie a hajó oldaláig, mintha a kulsején "keruloúttal ment volna", ezért ég belulrol.

Mivel a hidrogén kékesen ég, látványosan nem éghet semmiképp sem, mégha 200 000 kobméter is, a rakéta-uzemanyag annál inkább, nem? Lehet, hogy a szivárgó hidrogén kezdett égni eloszor, de az akkor sem volt/lett volna látványos, csak beindította az uzemanyagos burkolat égését.

Azthiszem, már eléggé elkanyarodtunk az eredeti kérdéstol, nem egyezunk ki egy dontetlenben? Még a szakik sem tudják, mi tortént, nem mi fogjuk megváltani a világot :D Mit szólsz?

"A balesetet az égheto burkolat, és az arra kent égheto anyag, ill. az elektrosztatika okozta. "

A burkolat éghető volt ugyan, de nem gyúlékony. Valószínűleg az egyik hidrogéncella szivárgott (a 16-os), a burkolat elektrosztatikusan töltődhetett (Szt. Elmo tüze), ami egy szemvillanás alatt begyújtotta a hidrogént. Onnantól 32 másodperc elég volt hozzá, hogy a Hindenburg hamuvá váljon.

Nem ez volt egyébként az egyetlen hidrogénnel töltött léghajó, amely katasztrófát szenvedett, és mindegyik elég látványosan égett el.

A burkolat ahogy leírtátok igen gyúlékony volt, azonban ha csak a burkolat égett volna bőven lett volna idő leszállni a léghajóval.A burkolatot alupor és fémpor keverékével kezelték, a TERMIT névre hallgat, de nem megfelelő arányban keveredtek.A probléma az volt, hogy út közben felszakadt a négyes gázzsák, és O2 keveredett a H2-vel.Ez a világon a legagresszívebben égő anyag. Egy telefonhívás is begyújthatta volna.Az hogy nem robbant szét egyből azért történt mert csak a négyes cella robbant fel, a többi elégett.A vöröses láng a burkolatnak és a váznak az eredménye, mivel a burkolat Dúralumínium ami Al és Mg keveréke.

A fószer mellesleg tök hülye aki a magyar léghajókat akarja építeni.Nem is értem mit számolt ki.Ha 3000m3 a térfogata Heliummal töltve, akkor 3000m3 * 1,2kg/m3 =3600kg tiszta emelőerő.Ebből még a He súlya: 3000*0,18=540kg.Akkor ez 3060kg emelőerő.Ebben hol van 140 tonna? Más. A Hindenburg légellenállási együtthatója 0,09.Ennél soha nem volt jobb légellenállású jármű. Hogy lehetne az a felfújt sz@r a 0,13 légellenállási együtthatójával jobb mint a merev testű léghajók?Ráadásul bizonyított, hogy a NEM merev testű léghajók 100 km/h fölött 30%-al rosszabb teljesítményt nyújtanak mint a merev testűek.

"- Konstrukciója erősebb minden eddigi léghajónál.

- Formája aerodinamikusabb minden eddigi léghajónál.

- A motorok száma több és teljesítménye nagyobb minden eddigi léghajónál."

1. ha nincs váz, nem lehet erősebb a konstrukciója.

2. Nem is szólok hozzá.

3. a USS AKRON 8 motorral volt felszerelve.

Arról nem is beszélve, hogy a 320 km/h eléréséhez 3307kW szükséges ami 4498 LE.Ezt négy motorra osztva 1125 LE-t kapunk motoronként. Ez egy repülőgép motorjának nagyon gyatra.

Amit én itthon terveztem 10 személyes léghajó volt 3000 m3. 5 VW bogár motorral 155 km/h lett volna képes.És ez már félmerev léghajó volt. Csak retek drága.