Ha nem riadt volna be az emberiség a Zeppelin-katasztrófától (ami egy Héliummal töltött léghajóval kiküszöbölhető lett volna) akkor vajon még manapság is lenne léghajó-tömegközlekedés?
Mivel több embert szállít, és nem kell annyi üzemanyag, hogy egy "hajócsavart" pörgessen időnként, lehetséges, hogy olcsóbb lenne egy személyre nézve a jegy ára, mint egy repülőjegy, mégha lassabban is megy. Nembeszélve arról, hogy mára egy csomó újítást kitalálhattak volna rá.
Az sem kizárt, hogy pl. napelemeket tesznek a ballon tetejére, és az hajtja a hajócsavar villanymotorját.
Kuriózumként TALÁN lenne. De a problémák:
1) a hélium drága, sokkal drágább, mint a hidrogén.
2) nagyon kevés embert/kis terhet tud szállítani ahhoz képest, hogy mekkora.
3) baromi lassú.
4) hat rá az időjárás.
A Hindenburg 72 személyes volt, ennél azért jóval többet visznek manapság a repülők. A 4 db 1500 LE motor fogyasztásáról nem volna könnyű feltúrni valami fogyasztási adatot, de gyanítom olyan nagyon takarékosak nem voltak. A hélium terhelhetősége negyede a hidrogénnel töltött léghajóénak. Nagy a mérete, nehézkes a földi kiszolgálása. Ergo komolyabb feladatokra szerintem nem lenne olcsóbb. Nem véletlen hogy manapság csupán reklámcélokra használják őket. És ne felejtsük el milyen csúnya vége lett a pár éve Budapest felett cirkáló léghajónak is ...
maci
Az elozoeknek teljesen igazuk van.
A kérdéshez csak annyit fuznék hozzá, hogy a Hindenburg katasztrófája héliummal sem lehetett volna kikuszobolheto, azt nem a hidrogén okozta (gondolom csak a biztonság kedvéért nem használták késobb). A lenti képen is látni, hogy hatalmas, voros lángokkal égett a léghajó, a hidrogénnek pedig kék vagy színtelen a lángja. A balesetet az égheto burkolat, és az arra kent égheto anyag, ill. az elektrosztatika okozta.
" ...A kérdéshez csak annyit fuznék hozzá, hogy a Hindenburg katasztrófája héliummal sem lehetett volna kikuszobolheto, azt nem a hidrogén okozta ..."
Na azért ezzel óvatosan! 200 ezer köbméter hidrogén égett el. Egészen biztosan hatalmas szerepe volt a katasztrófában. Én úgy tudom, hogy a vizes burkolat, a ledobott nedves kötelek földelőhatása és a speciális lakk csak a töltés felhalmozódásában játszott jelentős szerepet. De ott ami égett az a hidrogén volt. A legvalószínűbb a statikus szikra miatti belobbanás volt, mint ok. Ez viszont a héliummal valószínűleg nem történt volna meg.
maci
... És azóta sincs még meg az a cég ... :) Vajon miért ?
maci
Maci, a hidrogén KÉK VAGY SZÍNTELEN lánggal ég, az osszes képen bazi nagy VOROS-SÁRGA lángok vannak, ergo nem a hidrogén égett. Ha az lett volna, szerintem az egész léghajó szétrobbant volna, nem pedig csak a kozepe égett volna, mint a képeken.
Sok más tévhittel együtt ez is benne van Dr. Karl Kruszelnicki Legendás tévhitek c. konyvében (pl.a 10%-os kihasználtságúagy- baromság is). Ajánlom mindenkinek!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!