Mi az a D'Alambert-elv?

A sztatikában nincs értelme ennek az elvnek, mert ott amúgy is nyugalomban van minden. A dinamikai feladatok azok, ahol értelme van.

Úgyhogy ezt biztosan félreértetted. A statika abból jöhet, hogy a dinamikai feladatot formálisan egy statikai feladatra vezetjük vissza.

Az egyenletrendezésnek valójában ez a fizikai értelme.

Ezenkívül a Hamilton-elv is ebből jön ki, aki ismeri a több oldalas levezetést, az tudja...

…

[link]

Az benne a pláne, és azért nem sima egyenletrendezés, mert ebben az egyenletben az F-ekben nincsenek benne a kényszererők, és a δr csak a kényszerek által megengedett irányokba mutathat. Szóval hogyha csak a mozgás érdekel 'holonom'* kényszerek esetén†, akkor nem kell kiszámolnod a kényszererőket, mint ahogy a középiskolában tanult lejtős-fonalas feladatoknál általában ki kellett.

Statikában pedig ugye az egyensúlyi helyzet megtalálásához lehet alkalmazni, és ott ugye az a-k értelemszerűen 0-k (és ez esetben mintha a 'virtuális munka' elvének hívnánk).

(Még annyi, hogy ha n részecske mozgását vizsgáljuk, akkor gyakran szokás a koordinátáikat, a rájuk ható (szabad) erők eredőjét, a gyorsulásukat,… egy-egy 3*n dimenziós vektorba rendezni, így nincsenek i indexek, és nincsen szumma sem, mint ahogy a wikis jelölésben. Például 2 test esetén, amiknek a gyorsulása a1 = (ax1, ay1, az1) és a2 = (ax2, ay2, az2) ez a gyorsulásvektor a = (ax1, ay1, az1, ax2, ay2, az2) lesz.)

*csak a koordinátákat, de azok differenciáljait nem tartalmazó kényszerek

†Ez lényegében azt jelenti, hogy vannak valamilyen 'jó közelítéssel' merev felületek/görbék, amikről a vizsgált testek nem tudnak elmozdulni.