Mit jelent az hogy az univerzum tágul?

Abban a nagy sötét valamiben vannak az égitestek, többek között mi is. A fizikai jelenségek megértéséhez különféle ismeretek szükségesek. Azt iskolában lehet elsajátítani. Itt csak annyi mondható, hogy például a tágulásnak jól ismert tulajdonságai vannak. Ha valaki tartósan ilyen tulajdonságokat figyel meg, mondhatja, hogy az a valami tágul. Ez a helyzet az univerzummal.

A végtelen fogalma egy nehezen megérthető valami. Azt el tudod képzelni, a lufi hogyan tágul. Ott van értelme annak, hogy "a lufi falán túl". Amit a táguló lufi egy idő után elfoglal. A világegyetem azonban másképpen csinálja ezt.

Abban a nagy sötét semmiben csak a hétköznapi fogalmaid szerint, meg a saját érzékelésed alapján nincs semmi. Valójában sok részecske van ott, továbbá sugárzás formájában energia. És a fizika törvényei szerint ezek összesűrűsödhetnek és csillagokká válhatnak. Csak nem emberi idő alatt, hanem évmilliók kellenek hozzá.

Azt jelenti, hogy egyre nagyobb lesz.

Ki tudja, mibe tágul. Irdatlan méretben. A 13,8 csak a látható Univerzum, ennél lehet akár sokkal, de sokkal nagyobb is. Nem tudjuk, mi van az Univerzumon túl.

A bolygók az Univerzumon belül található anyagból jönnek létre. Van anyagból jó sok, nem kell izgulni, hogy az újabbaknak nem jut. Az anyag adott, csak a kémiai elemek létrejöttéhez kellenek csillagok. Tul.képp mondhatjuk, hogy a csillagok termelik az alapanyagokat. De nem csak a bolygók alapanyagát, hanem mindenét, a miénket is.

Vörös eltolódás, mikrohullámú kozmikus háttérsugárzás. Innen tudják, hogy tágul.

Egy nagy sötét valami pontosan ugyanúgy tud tágulni, mint egy kicsit fehér, és fényes. Nem tudom, hogy a színnek és méretnek mi köze van a tágulásra való hajlamnak. :) De pontosan úgy tágul, ahogy egy lufi felfújódik. Csak nem az anyag tágul, hanem a téridő.

1: A semmibe.

2: Nem tudjuk a méretét, mert nem látjuk az egészet. 96 milliárd fényévnél nagyobb.

3: Valószínűleg nincsen semmi rajta kívül.

Ha az egészet el akarod képzelni, akkor vegyél egy lufit.

Fújd fel 1 cm-es átmérőjűre.

Ha elindulsz a felszínén, BÁRMILYEN irányba, és mész egyenesen, akkor kb. 3 cm út után visszaérsz oda, ahonnan elindultál.

Ha felfújod 2 cm-esre, akkor ez az út kb. 6 cm.

Ha nagyon nagyra fújod, akkor jó sokáig mehetsz egyenesen, és csak utána érsz vissza a kezdőpontba.

A világunk ugyanígy viselkedik. Azt, hogy tágul, onnan tudjuk, hogy régen ez az út egészen picike volt benne, és az idő műlásával egyre nagyobb lett.

4: A bolygók abból az anyagból keletkeztek, amit régi szupernovák szórtak szét. A szupernovák hidrogénből keletkeztek.

5: Az "alapanyagot" nem kellett létrehozni, mert már benne volt az ősrobbanásban (még nem hidrogén, az később alakult csak ki. De az alapanyag már ott volt).

Ugye, ha egy 1 grammos lufit felfújsz, abban sem lesz hirtelen a felfújástól 10 gramm gumi, hanem marad 1 gramm.

Mondjuk a lifis példa nem jó,mert az a már korábban létező levegőbe tágul ahol részecskék vannak de az univerzum konkrétan a semmibe tágul.

Mondjuk ilyen elképesztő irrealitások miatt nem hisznek a tudománynak. Mert egyszerű paraszti ésszel belátható hogy marhaság :Xd

"egyszerű paraszti ésszel"

Sajnos ez a módszer nem használható a túl kicsi, túl nagy, túl gyors, túl nehéz stb. dolgok esetén.

Pl. szerinted milyen halmazállapotú 100 molekula víz egyben, 50 fokon, normál légköri nyomáson?

Hülyék számára egy egyszerű kapaszkodó:

ha a mobilod, a számítógéped és a tv is működik, akkor elhiheted a tudósoknak, hogy a többit is jól tudják.

Az "univerzumon kívül" nem értelmezhető. Az univerzum van csak. (Akkor is ha "multiuniverzum".)

Van egy elidegeníthetetlen tulajdonsága (az univerzumnak). Az, hogy a "térnek" nevezett" entitás változik. Mégpedig úgy, hogy az időben egyre nagyobb távolságokra lesznek benne a dolgok, és például megnyúlik az elektromágneses sugárzás hullámhossza.

Mindez csak nagyon nagy léptékeknél "érzékelhető". A galaxishalmazok szintjén.

Tehát NEM a galaxisok "száguldanak" el egymástól, hanem a "tér növekedik meg" köztük.

Ha a mondjuk 10 milliárd fényévre levő egyik galaktika lakói a mi galaktikánkat fürkészik, ők azt mondják mi távolodunk tőlük közel fénysebességgel. (Mi meg róluk tapasztaljuk mindezt.)

dellfil

Igen, "józan paraszti ésszel" nehéz felfogni, hogy az Univerzum széle nem olyan, mint egy lufi anyaga, vagyis nem az anyag tágul, hanem a téridő.

Maga a téridő fogalma is eléggé felfoghatatlan "józan paraszti ésszel", de szerencsére a tudomány még egyelőre nem vet el semmit csak azért, mert nem tudjuk elképzelni.

Bocs, erre nem válaszoltam:

"A bolygók amikből keletkeznek az miből jön létre? Van valami ami termeli az alapanyagot?"

Ha nem firtatjuk a meglévő hidrogén-hélium eredetét - egyébként ezek megléte a világegyetem első pillanataival van összefüggésben - akkor azt kell tudni, hogy a többi elem a csillagokban alakult-alakul ki. Az életük végére érő - nagytömegű! - csillagok robbanásainak termékei "szennyezték" be az eredetileg "tiszta" hidrogén-hélium keveréket. Ezekből az anyagokból (pl.: oxigén, szén, nitrogén, vas, nem sorolom fel az összes elemet.) lettek a bolygók, aszteroidák, üstökösök. Ja, és természetesen azokban a csillagokban is fellelhető különböző arányokban amelyek az elsőgenerációs csillagok után keletkeztek.

Azt is tudni kell, hogy az univerzum viszonylag fiatal, így még rengeteg alapanyag (hidrogén) áll rendelkezésre.

A világegyetemben az atomokból álló anyag az össztömeg kb. 4%-át (!) teszi ki. Viszont az összes atomos anyagnak csak 1%-a a hidrogénnél és héliumnál nehezebb elemek aránya az univerzumban.

"Honnan tudják hogy tágul az univerzum? Egy nagy sötét valami hogyan tud tagulni?"

Onnan, hogy a távoli galaxisok mind távolodnak, ráadásul minél távolabbiak, annál gyorsabban. Ezt a tényt meg a színképvonalaik nagyobb hullámhosszak irányába való eltolódásából látják a csillagászok.

Elsők között Edvin Hubble amerikai csillagász ismerte fel ezt a tényt.

dellfil