Miért van az, hogy a föld forog, a hold nem forog a tengelye körül? Mitől forog a föld és a többi bolygó?

Valaha a Hold gyorsabban forgott.

Az árapály lassítja le, amit a Földön okoz - és pont addig lassítja, amíg be nem áll a jelenlegi kötött forgás.

"... mert a Hold is forog, méghozzá ugyanolyan ütemben, mint a Föld."

Ez téves. Kiigazítanám: ...mert a Hold is forog, méghozzá ugyanolyan ütemben, mint ahogy a Föld körül kering. Azaz egy keringési periódusa egyenlő az egy forgási periódusával. :)

dellfil

"(bár magyarul ezt így még nem hallottam, csak most kikerestem, angolul "tidal locking")."

Magyarul:

[link]

Vagy:

[link]

Stb... :)

dellfil

Jó, azért nem kell megenni a kérdezőt, földi nézőpontból viszonyítva nem forog. De igen, valójában a forgási és keringési ideje egyenlő, ezért néz mindig erre ugyanaz az oldala.

És ez sem igaz teljesen, a forgási sebessége folyamatosan változik, kicsit lassul, majd gyorsul, szóval a földről nézve "lengedezik", kicsit ide-oda forgolódik.

Lásd libráció.

[link]

"A föld, és a többi bolygó miért ellipszis pályán kering a nap körül, holott úgy tudjuk a nap minden pontján azonos a tömegvonzása, éss ugyanígy a földnek is."

A tömegvonzás két test között a két test tömegétől és távolságától is függ, szóval azt nem lehet mondani, hogy a nap minden pontján azonos stb.

Talán a legegyszerűbb, ha az ellipszis pályát úgy veszed, mintha a keringő objektum egy rugón lengene keringése közben, közeledve, távolodva. Persze nem igazi rugó, mert éppen távolabb gyengül és közelebb erősödik a vonzás, de azért van hasonlóság.

A gravitáció önmagában nem jelenti a fix körpályát. Ott valóban állandó lenne a tömegvonzás értéke és az árapály-erők révén minél tovább kering egymás körül két objektum, annál jobban közelíti is a kört a pálya, de az ellipszis alapvetően gyakoribb.

Az ellipszis pálya távoli szakaszán lassabb a keringés, a közelin gyorsabb (éppen a magasabb vonzóerő révén), de ez ugyanolyan stabil pálya, mint egy kör.

A holdat elmondták.

A keringési pálya megértéséhez azt kell figyelembe venni, hogy az adott objektumnak van (volt) saját élete is. Vegyünk egy üstököst. Érkezik naprendszerbe, ahhoz képest egyenes pályán. Most tekintsünk el a többi bolygótól, ugyanazt csinálják, csak ha mindet nézzük, a dolog bonyolultabb. Szóval jön az üstökösünk egyenes pályán. Ahogy közeledik egyre inkább hat rá a nap vonzása. Ha nagyon nagy sebességgel érkezik, a nap kicsit görbít a pályáján, aztán az üstökös elhúz a naprendszerből. Ha kisebb sebessége és még a nap irányába is halad, a nap egyre jobban görbíti a pályáját, míg aztán befogja, azaz innentől az üstökös a nap körül kering. Ha nagy volt a sebessége és kissé messze ment, a nap éppen hogy "elkapja", eredmény egy rettenetesen elnyújtott pálya. A hosszú tengelye nagyobb lehet a naprendszernél, a rövid meg kisebb a földi pályánál. Ha viszont kisebb sebességgel érkezett, egyre körszerűbb ellipszis lesz az eredmény, míg ha jó szögben érkezett, szép spirál pályán a napban landol.

A bolygók kialakulásuk során pontosan ugyanilyen okból "szerezték meg" pályájuk formáját. Na persze van egy csomó egyéb módosító hatás, de a lényeg mégis ez.

#kérdező

Egyáltalán nem szükséges, hogy a bolygók körpályán keringjenek, sőt igazából épp az volna a különleges eset, ha tökéletes kör volna a pályájuk. A körpályához az kéne, hogy a Naptól adott távolságra adott sebességgel, a Naphoz húzott tengelyre merőlegesen mozogjanak. Ha a sebesség ennél például nagyobb, akkor ezen a ponton a sebességből fakadó centripetális gyorsulás nagyobb lesz, mint a Nap által okozott gravitációs gyorsulás, így a bolygó távolodni fog a Naptól, miközben veszít a sebességéből. Így kialakul az ellipszis pálya.

#6 (Wadmalac)

"És ez sem igaz teljesen, a forgási sebessége folyamatosan változik, kicsit lassul, majd gyorsul, szóval a földről nézve "lengedezik", kicsit ide-oda forgolódik."

Nem, a libráció nem azért alakul ki, mert a Hold tengely körüli forgásának sebessége változna (az lényegében állandó), hanem azért, mert a Hold a pályája Föld közeli pontján gyorsabban mozog, mint mikor távol van tőle.

"Nem, a libráció nem azért alakul ki, mert a Hold tengely körüli forgásának sebessége változna (az lényegében állandó), hanem azért, mert a Hold a pályája Föld közeli pontján gyorsabban mozog, mint mikor távol van tőle."

Sorry. A korrekció jogos, csak a földről nézve tűnik változónak.