Az ősrobbanás-elméletben hívők mit válaszolnak arra a kérdésre, hogy a fizikai törvények mikor, hogyan keletkeztek, illetve mi volt előttük?

"A hívők szóba bele lehet kötni minden egyes alkalommal, de szerintem mindenki érti, hogy miről van szó. (Elfogadók, egyetértők, stb.)"

Nem, sajnos nem mindenki. Éppen azok nem, akik keresik a kákán a csomót a tudományt vallás oldalról támadók közt. Ők nem tudják a különbséget a bizonyíték, tény, hit, hipotézis, dogma közt.

Sajnos miattuk kell szűk keretek közé fogni a válasz szó szerinti tartalmát, mert a fogalmi szintig nem jutnak el.

Azokróla dolgokról, amikről a tudomány jelenleg nemtud semmit mondani, te is csak a hitre támaszkodhatsz. Nem feltétlenül a vallásos hitre, de bármit gondolsz is a dologról, az csak hit, hipotézis lehet. Vagy ha nem akarsz hinni, akkor legfeljebb nem gondolsz semmit. De szerintem az meg nem nagyon visz előbbre.

Nem értem, miért korrektebb vagy jobb válasz az, hogy a fizika törvényei csak úgy maguktól vannak, mint az, hogy valaki írta őket, vagy az, hogy végtelen sokféle fizika létezhet, és talán létezik, keletkezik is folyamatosan és véletlenszerűen más univerzumokban, és a mi univerzumonkban történetesen pont ilyen, amilyen.

"Nem értem, miért korrektebb vagy jobb válasz az, hogy a fizika törvényei csak úgy maguktól vannak, mint az, hogy valaki írta őket, vagy az, hogy végtelen sokféle fizika létezhet, és talán létezik, keletkezik is folyamatosan és véletlenszerűen más univerzumokban, és a mi univerzumonkban történetesen pont ilyen, amilyen."

A tudomány nem állít olyat, hogy a törvények csak úgy vannak. Csak azt, hogy az okaikra még csak teóriák és hipotézisek vannak.

A vallás állít csak olyat, amire nincs bizonyíték, megelégszik a hittel. A saját területén ezzel nincs is gond. Amióta a vallás létezik, mindig is a tudomány által ismert területen KÍVÜL tudott csak építkezni. Az időjárás istenei megelőzték a meteorológiát. Az olümposzi istenek addig ültek ott, amíg a hegytető ismeretlen volt.

A menny addig volt az égben, a pokol a föld alatt, amíg el nem jutott oda is ember és műszer.

A vallás ezért azt hiheti magáról, hogy a tudomány előtt jár. De ez nem igaz. Éppen az bizonyítja, hogy nem igaz, hogy ahogy a tudomány bejut azokra a területekre, ahol korábban csak a vallás vélte tudni, mi van ott, sorban kiderül, hogy nem az van ott, amit a vallás állított.

"miért korrektebb vagy jobb válasz az, hogy a fizika törvényei csak úgy maguktól vannak, mint az, hogy valaki írta őket"

Feltételezni olyat érdemes, ami:

- előre visz, vagyis jósol, amit aztán ellenőrizni lehet,

- és lehetőleg köze van a valósághoz.

A "valaki írta őket" ebből jó eséllyel egyiket se teljesíti.

Viszont létezik egy olyan dolog, hogy "biztonsági játék". Lehet, hogy van ott valaki - lehet, hogy nincs. Ha fogalmunk sincs róla, akkor ELKÉPZELHETŐ, hogy jobban járunk azzal, ha feltételezzük, hogy van, és hogy veszélyes. Akkor jobb esélyünk van túlélni.

Cserébe erőforrásokat pazarolunk el (akkor is, ha van, és akkor is, ha nincs).

Meg kell találni az arany középutat, ha létezik ilyen.

Csak egy példa: látni, ahogy szarvasoknak időnként órákba telik átkelni egy sima országúton. Azért, mert néha autók mennek rajta, ők meg óvatosak. Ha elment egy autó, akár fél vagy egész órát is várnak, mire ismét meg merik kísérelni az átkelést. Akkor is nagyon óvatosan, csigalépésben... és, ha közben jön egy másik autó, akkor futás vissza, és kezdik elölről.

"vagy az, hogy végtelen sokféle fizika létezhet"

Ez viszont egy előre mutató gondolat, csak ésszel kell alkalmazni:

- tehát fizika az egy van, csak esetleg a kölcsönhatások máshol másképp működnek. Akkor tényleg teljesen más lesz az ottani világ. Ez azért jó gondolat, mert van esély ellenőrizni.

Van, amikor egy bizonyítatlan dologban való hit adhat jó ötleteket, és hozhat eredményeket. De minimum kiderülhet, hogy nem is volt akkora hülyeség.

A középkorban még hit kellett ahhoz, hogy gondoljanak valamit a Föld alakjáról. A többség laposnak hitte, páran meg gömbölyűnek. De nem volt konkrét bizonyítéka egyik oldalnak sem. Jobb lett volna, ha emiatt (merthogy nincs bizonyíték a gömb alakra), mindenki maradt volna a fenekén?

Démokritosz az atomokban hitt. Semmi bizonyítéka nem volt rá. Kétezer év kellett, hogy kiderüljön: nem is beszélt akkora hülyeséget.

Igen, ez így igaz. Az új ötletek sokszor lehetnek hasznosak.

Azonban ha valamit már TUDUNK - ott valami igen ütős bizonyíték kell ahhoz, hogy változtassunk!

Ugyanis az időnk és az energiánk véges, és nem érdemes minden egyes zsákutcát végigjárni, mert akkor sose fejlődünk sehova.

"A többség laposnak hitte, páran meg gömbölyűnek. De nem volt konkrét bizonyítéka egyik oldalnak sem."

Na, na!

Mindkettőnek megvolt az alapja:

- lapos: mert kisebb léptékben annak néz ki... ezért aztán miért ne lehetne az egész olyan? Ezt hívják nullhipotézisnek.

- gömb: na, ezt más CSAKIS bizonyíték alapján hitték! Nem hasra ütés volt! Nézz utána.

A kérdés arról szót, hogy a fizikai törvények mikor, hogyan keletkeztek, illetve mi volt előttük.

Ezek szerint erre a kérdésre TUDJUK a biztos választ? Tényleg le vagyok maradva.

Tudom, hogy már a görögök is tudták, hogy a Föld gömbölyű, de a katolikus egyház ezt igyekezett kiirtani a fejekből, így a középkorra nem sokan hittek benne. A gömb mivoltáról pedig nem tudok bizonyítékokat Columbus előttről. (Természetesen az elfeledett görögöket nem számítva)

"A kérdés arról szót, hogy a fizikai törvények mikor, hogyan keletkeztek, illetve mi volt előttük.

Ezek szerint erre a kérdésre TUDJUK a biztos választ? Tényleg le vagyok maradva."

Nem tudjuk. Teóriák vannak, amelyek arra mutatnak, hogy maguk a törvények ilyetén kialakulása is "törvényszerű", mert ez ad stabil rendszert. Nyitott kérdés, hogy a törvények az ősrobbanás után "evolválódtak" stabilra, vagy simán ez egy véletlen koreográfia a végtelen sok variációból és mi a végtelen sok elvetélt instabil variációt nem láttuk, mielőtt kialakult ez a stabil rendszer.

Lehet arról vitázni, hogy a törvények léteztek-e már az ősrobbanás előtt, vagy azzal alakultak ki, de ne feledjük, a fizika törvényei nem az anyagi világ felett álló kőbe vésett szabálykönyv, hanem a mi leírásunk az univerzum tulajdonságairól, vagyis annak létezésétől nem különválasztható a létezésük.

Adok egy plusz saját teóriát.

Mi van, ha az ősrobbanás pillanata nem csak szingularitás volt, hanem egyben a kvantumfizikai értelemben vett szuperpozíció is, ami tartalmazta az összes lehetséges univerzum verziót, stabilt, instabilt, majd a hullámfüggvény az egyetlen vagy kevés instabil variációk egyikébe omlott össze?

Az ősrobbanás pillanatában a szabadsági fokok száma minimális lehetett, a kitágulás közben exponenciálisan nőtt ezeknek a száma és ez vezethetett a hullámfüggvény összeomlásához.

Hm?