Búvárkodás közben miért változik meg a búvár tüdejében lévő levegő nyomása/térfogata, amikor az nincs is közvetlen kapcsolatban a vízzel?

Ez bizony így van.

Azt, hogy 60 cm mélyen a víz felszíne alatt nem tudunk levegőt venni én is tanultam (aneszteziológus), de nem akarom elhinni!

"Már pedig a tüdőd térfogata nem változik. Mert mitől is változna, ha a az azt körülvevő üreg, vagyis a teljes törzsed térfogata nem változik."

Már ne is haragudj, de ez nem így van. Az emberi test nem egy búvárhajó, páncéllal hermetikusan körülvéve. A bőr rugalmas, nem merev páncél, az izmok elasztikusak, - még ha a víztartalmuk miatt gyakorlatilag nem is változtatják meg a térfogatukat - a bordák nagy térfogat változást engednek meg. Tehát, ha szabad merülést hajtasz végre, akkor a mellkasod térfogata igenis csökken. Mind addig, amíg a tüdőben lévő, és összenyomható gáz (a levegő :) nyomása a külső nyomással (a víz :) egyezővé nem válik.

A térfogatcsökkenés természetesen a gázzal kitöltött testüregekben történik meg. Mert a folyadékok (gyakorlatilag) összenyomhatatlanok.

Amúgy meg, mit gondolsz mekkora a tüdő térfogata? Mekkorát kell engednie a mellkasnak? Nincs az másfél liter se. Még "pattanásig" teleszívott, és teljesen kifújt állapota közt is jó ha van hat-nyolc deciliter különbség.

Próbáld ki: Fogj egy lufit, és egyet(!) fújjál bele. Amekkorát csak tudsz. Nézd meg mekkora, és miután leeresztetted, tölts bele annyi vizet, hogy ugyanakkora legyen mint a fújáskor volt. Na mennyi víz kellett bele?

"Szóval szabadmerüléskor nincs nyomásnövekedés a tüdőben, ezért a felmerülés sebessége sincs korlátozva."

A mondat első részére: De van.

A második részére: Így van, a felmerülés sebessége nincs korlátozva. Miért is? Mert az az egy slukknyi - kb. egy liternyi (nincs ám annyi!) levegő nitrogénje az alatt a pár perc alatt, amíg a szabad merülő lenn tartózkodik, elenyésző mennyiségben(!) oldódik csak a vérében.

A kérdező:"... amikor az nincs is közvetlen kapcsolatban a vízzel?"

Aki vízbe merül, közvetlen kapcsolatba kerül a vízzel. (Vigyázz, a tengeralattjáróban, zárt búvárhajóban, batiszkáfban való lemerülésnél nem az utas merül a vízbe!)

Igen, és mint feljebb kifejtettem, nagyon is kapcsolatban van a tüdőben lévő levegő nyomása a külső nyomással, ha az a külső nyomás a testet éri. :)

dellfil

#6 (Wadmalac)

"(illetve kicsi lesz, mert térfogatra több széndioxid lesz benne, mint amennyi oxigén kikerült belőle a vérbe, de ez nem jelentős plusz)"

Ezt nem értem, pontosan miért gondolod, hogy így lesz.

#10

"És amíg a kalicka és a bőr ellenáll (nem szakad), addig a tüdő a külső nyomásból semmit sem érzékel."

Én a helyedben egyszer kipróbálnám, amiről a 3. válaszoló ír...

" A tüdő már csak azért sem robbanna szét, mert ha túl naggyá válik benne a túlnyomás, egyszerűen kiengeded a szádon."

Ahogy Wadmalac írta, ha szétrobbanni nem is szokott, sérüléseket igencsak tud okozni.

[link]

[link]

#12 (dellfil)

"Még "pattanásig" teleszívott, és teljesen kifújt állapota közt is jó ha van hat-nyolc deciliter különbség."

Ez mondjuk pont nem igaz (maximum kisgyerekeknél). A vitálkapacitás éértéke erősen változó, de felnőtt embernél több liter (általában kb. 3-5) szokott lenni.

[link]

„Nem kell lélegezni

A kezdő készülékes búvárok egyik első leckéje, hogy a víz alá merülő nem tarthatja vissza lélegzetét. A víz alatt ugyanis 10 méterenként egy atmoszférával nő a nyomás, s a 15-20 méter mélyre merülő búvárnak már számolnia kell azzal, hogy gyors felszínre emelkedés esetén a mélyben a palackból beszívott összesűrűsödött levegő a felszíni nyomáson kitágulva súlyos tüdősérülést okozhat.

Nos, a freediverek viselkedése látszólag ellentmond a józan észnek, hiszen nem 15-20, de 100-150 méter mélyről jönnek fel nagyon gyorsan, ráadásul visszatartott lélegzettel. Az ellentmondás csak látszólagos, a szabadtüdős búvár ugyanis a felszínen szívja teli a tüdejét, melyben ugyan a levegő merülés közben valóban összesűrűsödik, ám a felszínre emelkedéskor ismét csak az eredeti térfogatára tágul.

Más lenne a helyzet, ha a szabad tüdős merülőt segítő készülékes búvár adna odalenn egy „slukkot” a palackjából, mert akkor sűrített levegővel szívná teli a tüdejét, ami a freedivingban szokásos gyors felemelkedés mellett a felszínen eredeti térfogata többszörösére tágulva szinte szétrobbantaná a tüdőt.”

[link]

E szerint a legjobbak akár 160 méterre is lemehetnek, ami 15 bar nyomásnak felel meg. Ekkor a tüdeje 15-öd részére csökken össze.

Normál esetben a tüdő kb 6 liter, és kb 1 liter marad még benne, amikor teljesen kifújjuk, 6-szorosára minden gond nélkül tudjuk csökkenteni a méretét, pusztán az izmainkkal erőlködve. (Ez 50 méter.) Ami ezen felül van, az már akár veszélyes is lehet, széttöri a bordákat mondjuk.

(#12-t nem is értem. Biológia órán el lett mondva; láttál lufit és tudod mekkora egy doboz tejhez képest; a wiki megnyitása töredék idő, mint amit a válaszodra szántál. Ezt mégis hogyan hoztad össze?)

Mármint 15-öd részére csökkenne puha mellkassal.

Ha nagyon meghajlítja a bordákat, akkor már annak a feszülése ellensúlyoz valamennyi nyomást, és akkor ennyivel nagyobb lehet még a tüdő. (Nem tudom, mennyi súlyt bír ki a mellkas összeroppanás előtt.)

De mondom, 6-odára sima légzéssel összepréselheted.

# 15

Nem nyomodik össze a melkasod. De attól még a viz erőt fejtki rá. Biztos láttál már filmet ahol a tengeralatjáron kilövi a viz a szegeceket. De ilyen a sülyedő autó esete is amig nem telik meg az autó addig nem tudod kinyitni az ajtot. Ez ugyan igy müködik forditva is. A tüdő pedig egyáltalán nem alkalmazkodot ilyenhez. Mint ahogy a második válaszban is írtam. Azt nem tudom mekkora sérülést okozhat mennyire tudod vissza tartani a velegőt. De valaszinü ez is olyan mint hogy ne rohanj neki a falnak mert nem tesz jót, de valoszinü tuléled.

Itt egy példa levegővel.

https://www.youtube.com/watch?v=_bU8scUx_nY

A nitrogén másdolog nem ide tartozik.

# 19

Kérlek fejtsd ki hogy mit nem értek.