Ha a matematika, fizika, kémia csak leírják a dolgokat, akkor mi az, ami valójában létezik?

Igen: az, amit leírnak.

Illetve annak egy része, mert pl. olyat is le tudnak írni, ami nem létezik.

Szerintem, ha meg tudsz mérni mérőszalaggal egy a kertből frissen szedett répát és kapsz egy méretadatot, attól még a répa létezése nem válik kétségessé és nem alakul át csak egy 17,5 cm adattá.

A világ az, ami. A fizika, matematika, kémia meg ennek a létező világnak a működését modellezi, megfelelő ráilleszthető modell segítségével magyarázza, ez alapján állapít meg szabályokat, majd ezekkel a szabályokkal jelenségek kimenetelét jósolni tudja. Ha a jósolt eredmény összevág a valós eredménnyel, akkor a modell jó.

De ettől még csak egy modell, ami folyamatos javítással egyre jobban modellezi a világot.

A való világgal sosem lesz egyenlő. Csupán jó esetben a mi érdeklődésünk szempontjából fontos adatok terén fogja fedni a valóságot.

Ezt a filozófia (bölcsészet) kategóriába kellett volna, az foglalkozik a tudományok és a valóság kapcsolatával.

Pl két nagy irányzat:

realizmus: VAN valóság, és arra alkotunk egyre jobb és jobb modellt

pozitivizmus: ezt nehlz megfogalmazni, de a lényege az, hogy nincs valóság, csak koncepciók

(Engem egyik sem elégít ki: a realizmussal szemben ott a tapasztalat, hogy az eddigi modelljeinkről mind kiderültek hogy nem igazak;

a pozitivizmus meg nem ad magyarázatot arra a kérdésre, hogy miért repül a rakéta úgy, ahogy el lett tervezve.)

(A matematika nem is illik a sorba, a kémia meg csak alkalmazott fizika egy szűk száz éve.)

Az egy filozofikus kérdés, hogy pontosan mi számít létezőnek. Ha csak a matematikát tekintjük akkor előfordulnak olyan kezdetű állítások benne, hogy "létezik olyan x ...", "minden x-re igaz, hogy ..." stb. Egy ilyen axióma építőkövekből felépített logikai konstrukcióról objektíven elfogulatlanul hogy mondhatnánk hogy valójában nem létezik ha az ellentmondásmentes? Mint tartja a mondás, hogy a politika a mának szól az egyenletek az örökkévalóságnak. A matematikai igazságok azok örök érvényűek és megdönthetetlenek, függetlenek attól hogy ember e írta le. Ugyan azt a matematikai igazságot egy általunk talán elképzelhetetlenül más értelmes civilizáció is leírta csak más jelekkel. Ha léteznek más világok akkor azokban is igaznak kell lennie, hiszen ez a fizika törvényeitől függetlenül igaz.

A fizika, kémia és még sok minden más eszköze a a matematika, vagyis a matematikára támaszkodik, de a matematika az nem támaszkodik csakis önmagára.

A kémia valójában fizika, a fizikának egy részhalmazával foglalkozik. Más a megközelítési módja. Ahogy egyre halad előre a tudomány a határvonalak egyre mosódnak el köztük, hiszen egy létező valóság leírását közelítik egyre jobban , nem tudom ezt máshogy mondani.

Nagyon leegyszerűsített válasz az a kérdésedre, hogy valójában az létezik amit leír a matematika,fizika és a kémia. Ez nem teljesen igaz, mert olyat is leírhat ami nem igaz a mi világunkra, továbbá ezek a leírások közelítőleg igazak a mi világunkra, csak egyszerűsített modellek.

Továbbmenve ha létezik egy bizonyos másik világ (vagy akár végtelen sok is, de csak vegyünk egy konkrét másik világot) akkor ezt a másik világot tekinthetjük nem létezőnek akkor teljesen izolált a mi világunkkal és a technika bármilyen fejlettségi szintjének esetén se lenne módunkban bármiféle kapcsolatba lépni vele vagy akár tudományosan igazolni. Vagy vegyünk egy "közelebbi" példát. Tudjuk hogy az Univerzum tágul és elég távoli térrészek távolodása tőlünk a fénysebesség felett történik a nélkül hogy tényleges mozgás történne (hiszen

az Einstein-féle téregyenleteknek létezik olyan megoldása, amely esetén a térszerű metszetek térfogata időirányban növekszik melyet a természet ki is használja, amit egyszerűen csak az univerzum tágulásának nevezzük. Az univerzumban nem a galaxisok mozognak, hanem a téridőnek van olyan alakja, hogy a nyugalomban lévő galaxisok világvonalai széttartanak egymástól, azaz távolodnak. A galaxisok nem mozognak a térben, hanem a tér "nyúlik" a galaxisok között, az ebből eredő látszólagos mozgásnak nem szab gátat a relativitáselméletben szereplő fénysebesség korlát, a valóságban persze mozognak a galaxisok, de az elég nagy távolságokra elhanyagolható és a tágulás lesz a domináns). Ha tényleg fizikailag nem lehetséges a fénysebességnél való gyorsabb haladás semmilyen módon sem és elegendően távol van egy másik bolygó a földihez hasonló, de akár teljesen más értelmes lényekkel, akkor őket is tekinthetjük nem létezőnek, hiszen nincs olyan eset ahol ellenmondásba ütköznénk hogy már pedig léteznek ezek a bizonyos lények azon a bizonyos bolygón.

Vagy akár vegyünk egészen közeli hipotetikus példát. Létezőnek számítanak e ha van ugyanezen térrészen belül ahol mi vagyunk olyan entitás ami rajtunk meg bármi féle anyagon keresztülhalad bármiféle kölcsönhatás nélkül, úgy hogy soha nem lesz kimutatható semmilyen technikai szinten sem? Ha mégis kimutatható lesz ilyesmi valamikor akkor az nem cáfolja meg ezt, hanem akkor semmiképpen nem arra vonatkozik ez. Ha vannak ilyen értelmes lények akkor joggal tekinthetnek minket ők is nem létezőnek.

Tudományos állításoknál alap követelmény a falszifikálhatóság. Vagyis magyarul a cáfolhatóság, de ez így félreérthető ha lefordítjuk magyarra. Nem azt jelenti hogy cáfolhatónak kell lennie , dehát kapásból nem igaz. Hanem a cáfolhatóság lehetőségének benne kell lennie, ha nem lenne igaz akkor legyen rá mód, ha nem is most, hanem a jövőben bizonyítani hogy nem igaz. Ha van például a relativitáselmélet akkor ott már annyi minden egymástól függetlenül felfedezett, publikált dolog hogy gyakorlatilag már mondhatni hogy lehetetlen hogy le lenne igaz. Az persze nincs kizárva hogy valahol pontatlanul írja le a világot. Mint látszik, hogy tettem nem tudományos állításokat, hiszen nem falszifikálhatóak, de maga a kérdés sem tudományos kérdés.

"Tehát az elméletek feltevéseken alapulnak, az összefüggéseket jól leírják, de magukat a részecskéket illetően valójában tudatlanok vagyunk."

Hát, amit írtam ,az nem ezt jelenti.

Nem vagyunk tudatlanok semmiféle részecskéket illetően. Egyszerűen vannak olyan területei a tudománynak, ahol a korlátolt érzékszerveink már nem érnek semmit, így technikára kell támaszkodnunk az információk megszerzésére. De ezek adatai ugyanolyan jók és hitelesek, ha nem jobbak.

A múszerek nem a modellt mérik, hanem a való világot, szóval a modell ellenőrző visszacsatolása itt is megvan.

"a műszerek adatait viszont csak adott modellen belül lehet értelmezni"

Igen. De ez nem gond, ettől látszik, ha stimmel a modell.