Hogyan áll most a tudomány a döntéselmélet táján? Létezik a racionális döntés?

Tversky és Kahneman nem arra mutatott rá, hogy nem létezik az embereknek hasznosságfüggvénye, hanem arra, hogy ez a hasznosságfüggvény tele van kognitív torzításokkal. Tehát pl. a veszteségeket aránytalanul erősen súlyozza, az elveszett költségeken nehezen emelkedik felül, a nagyságrendeket (nagyon kicsi vagy nagy számok) nem érzékeli helyesen, a legutoljára hallott dolgok túlzóan befolyásolják, satöbbi satöbbi.

Nem tudom, hogy aktuálisan hol tart a dolog, de abban 100%-ig biztos vagyok, hogy nincs formalizálva minden esetre, és a mi életünkben egészen biztosan nem is lesz. Na meg nem is igazán tudom, hogy mit értesz "minden eset" alatt, hiszen egy ember bármely tetszőlegesen egyszerű döntése is egy csomó ismeretlen, mérhetetlen dolog függvénye.

Az persze igaz, hogy ezeket a torzításokat katalogizálva, számszerűsítve, kombinálva egyre jobb modelleket lehet alkotni. De nagyon messze van még, hogy megoldott legyen a probléma, akár csak valószínűségi, statisztikai szinten is.

Ha jól értettem a problémádat, akkor arra az a válasz, hogy lehet ezen hosszan csámcsogni, de első kérdés: mit tekintünk racionális döntésnek.

Ha azt, hogy a döntéshez szükséges összes információ birtokában legyünk, akkor ez soha nem fog bekövetkezni. Mégpedig azért nem, mert minden véges pillanatban a konkrét ember véges információval rendelkezik, tehát egészen bizonyosan létezik olyan információ, amely a döntéshez alapvető, de a döntéshozó nem ismeri.