Mi a szép a matekban?

A rend, a harmónia, a hasznossága, a világ megértésében való segítsége (mint eszköz).

Ha arra kérdezel rá, mi a nehéz benne, majdnem ugyanezt mondom. Rendet tanulni nem könnyű és sok erőforrást igényel. Hiába tudjuk, hogy hasznos, ha nem tudjuk megérteni a szabályait, ezért (magunk mentségére) inkább felépítünk egy világot, amelyben nem hasznos. Igaz, ez hamis világ, de nem baj, legalább értjük.

A matematika gondolkodása nem azt jelenti, hogy számhalmaz vagy.

A matematika (és az arra alapuló fizika) a világ modelljének tökéletes váza és tökéletes harmóniában van az általa modellezett univerzummal.

Ha a világ jelenségeibe belelátod a matematikai tartalmát, attól nem számokra redukálódik, hanem éppen kiszélesedik a látvány.

"Kicsit elborzasztott a gondolat, hogy lehetek egy virtuális program része, de meggyőződésem közben, hogy az a valóság."

Ez is egyfajta vallásos hit, mert bizonyíték nincs rá.

Sőt, ez egy egyszerűsített menekülés a valódi világ természetének megértésétől, mert a kvantumfizika bizarrságai sokkal nehezebben felfoghatóak, mint egy szimulációs teória.

Szerintem sokkal jobban kicibálja az ember alól a talajt a gondolat, hogy létezésem, minden részecském létezése nem más, mint végtelen számú párhuzamos valószínűség egyetlen valóságnak látszó szuperpozíciója.

Nekem mondjuk nem ijesztő, csak megdöbbentően új és más, olyan, mintha először néznél ki életeben egy zárt szoba ablakán.

És szóhalmazként szeretsz magadra gondolni? :D A számok idegenek, a szavak barátságosak? Nem ugyaz a a kettő? Szimbólumok, hangokkal, rajzokkal és szabadon eldöntött szabályokkal kifejezve.

A matek csak egy olyan emberi nyelv, amit a mennyiségek leírására alkalmasabbnak alkottak. Próbáld meg köznyelvi szavakkal kürülírni, hogy a+b=2. Nem egyszerűbb, hogy kijelölsz egy jelet egy műveletre, és onnatól csak azt írod be ahelyett, hogy mindig hosszú magyarázatot fűznál hozzá? Ennyi az egész, semmi szándékolt bonyolultság nincs a matematikai nyelvben, ellenkezőleg, minél könnyebb kezelhetőségre törekszik.

Ami komplex, az abbólered, hogy komplex valóságos kérdésekkel foglalkozik, amit pont a nyelve viszonylagos egyszerűsége tesz lehetővé.

Ami a hogyan gondolok magamra-t illeti: elkell fogadni, hogy bármi amit tudsz, csak egy modell a fejedben, a füzetedben, nem a valóság maga. De minél jobb a modell, annál pontosabb képet tud adni, annál inkább meg tudja jósolni, a valóság hogyan fog viselkedni. De azt a keveset, amit a valóságból észlelsz, felfogsz, rendszerezel, azokat az érzékleteket,gondolatokat, butasága tényleges valósággal összekeverni. Legyen az nyelv, matematikai nyelv, a gondolati világod, satöbbi. Másrészről milyen szép dolog,hogy képes vagy olyan modelleket csinálni, amikkel a valóságottudod befolyásolni! A matematika az egyik leghatékonyabb eszköz, amit erre kitaláltunk.

Számos okot lehetne felsorolni. A teljesség igénye nélkül néhány:

- axiómákból és definíciókból egyöntetűen építhető fel;

- mindig új kutatások végezhetőek, egy eddig megoldatlan, vagy nem letisztult problémák kapcsán, így a matematika csak bővül a felvetődő igényeknek megfelelően;

- magasabb szintű feladványoknál a bizonyítások egyedisége és azok változatossága is önmagában szép;

- az ipar számára valamennyi műszaki és természettudományi (vagy egyéb) területen felhasználható, így pl. segédeszköz funkcióját testesíti meg.

Megjegyzendő, hogy a matematika szépségének a felismerése bizonyos alapismereteket követel meg. Persze nem mindenki jut el erre a szintre.

De majd kiderül úgyis a pontozásokból, hogy hány % az, akik megérettek ezen a honlapon.