Van itt valaki aki csillagász vagy annak tanul? Lenne pár kérdésem

#9:

Na jó, full ostobaságnak mégsem nem nevezném. 6-7/10, mondjuk. A kérdésben szereplő dolgokra végül is válaszol (ugyanazt mint #2).

A kérdésben mondjuk jelezted hogy nem Dávid Gyulát másodkézből magyarázókra vágysz. Ha meggondoltad magad, és jó ez is, nekem mindegy.

#10: „Régebben majdnem pont ugyanezt leírtam itt a gyakorin és 100% volt az értékelés, a kérdés nem pont ugyanez volt, de hasonló.”

Az fel sem merül, hogy régen tévedtetek?

"A kérdésben szereplő dolgokra végül is válaszol (ugyanazt mint #2)."

Így van, megfogalmazásban, kifejtésben majdnem megegyezik vele. Te sem gondolod ezt komolyan.

"A kérdésben mondjuk jelezted hogy nem Dávid Gyulát másodkézből magyarázókra vágysz. Ha meggondoltad magad, és jó ez is, nekem mindegy."

Te megmondtad mint felkent szakavatott csillagász szakmabeli elismert?

Tudta a kérdező, hogy csillagász írta e, vagy tudnia kellett volna? (Csak két költői kérdés, csak nyelvtanilag kérdő a mondatok, Nem kérdezem.)

Itt nem igazán várható, hogy fog egy csillagász vagy fizikus választ adni erre a kérdésre. Megadtam hogy inkább hol kérdezzen a kérdező, ha valóban ilyennel foglalkozó szakember válasza érdekli, aki ezzel foglalkozik 0-24-ben, bár igazából ott sok amatőr van azon a fórumon is, de van amikor maga a szakember válaszol. Szóval én megadtam, hogy hol kérdezzen inkább a továbbiakban. Te mit tettél annak érdekébe hogy esélye legyen a kérdezőnek hogy szakmabeli adjon rá választ? (Szintén költői kérdés.)

Nem szeretem magamat fényezni, de ha már itt tartunk az egyetemen is kérdezték korábban, hogy miért nem megyek csillagásznak vagy fizikusnak? Én döntésem, nem ezeket választottam mint végzettségeket.

"Az fel sem merül, hogy régen tévedtetek?"

Egyrészt ezen oldal ezen részének a színvonal romlására utalás volt a lényege amire utaltam vele, ez csak annak egy eleme volt. Másrészt meg nem a %-ok alapján tájékozódok tudományos kérdésekben, még ha valamennyire mértékadó, de úgymond túl sok zajjal terhelt az igazság és a % értékelés (avagy szavazás) közötti kapcsolat.

Másrészt meg túl sok fizikai, csillagászati ismeretnek (ismeretemnek) kellene egységesen rossz irányba mutatnia, melyek egy része egymástól függetlenek a vizsgálati módszerek is különbözőek. Ahhoz, hogy ez felmerüljön egyáltalán. Egyébként meg meggyőzhető vagyok, de az igen erős állítás lenne, hogy ne csak valami áltudományos maszlag legyen. Rendkívüli állításhoz meg rendkívüli bizonyíték kell. Viszont akkor inkább a Nobel-díjra gyúrj, ne engem próbálj győzködni, ha te cáfolni tudod. Úgy is megtudom, ha megkapod, mert figyelem a tudomány elért eredményeit. Ha valaki itt még kommentelne erre valamit amit írtam, ne számítson hogy reagálok is rá. Annak nagyon ütősnek kell lennie a továbbikban, hogy írjak is rá valamit. Ez a kérdezőre nem vonatkozik, csak a többiekre.

Véges, hiszen tágul. Azt is valószínűsítjük, hogy nem fog a végtelenségig tágulni, ugyanis az alábbi három forgatókönyv lehetséges:

1. Az univerzum addig tágul, amíg el nem éri az abszolút 0 hőmérsékletet. Ekkor megszűnik minden mozgás, ebből kifolyólag megszűnik az idő, ebből következik az is, hogy megszűnik az univerzum tágulása (hiszen idő nélkül ez nem lehetséges). Nem lesz több, mint egy élettelen pillanatkép. -> Az univerzum nem lehet végtelen.

2. Az univerzum tágulását a gravitáció legyőzi és visszafordul. -> Az univerzum nem lehet végtelen.

3. Az univerzum a végtelenségig fog tágulni. -> Na, ekkor az univerzum végtelen. Viszont ez ellentmondásokhoz vezet, ugyanis valaminek fent kéne tartania a hőmérsékletet, hogy ne fagyjon meg, márpedig ha anyag nem képződik és a tér csak egyre nő, akkor ez a kettő üti egymást, így ez a legvalószínűtlenebb forgatókönyv a három közül. Mondhatom úgy is, hogy nem más, mint egy gondolatmorzsa, amit az ember önkéntelenül is feltesz magában.

Tegnapelőtti 17:39-es hozzászóló vagyok. Kedves kérdező, ez nem igaz. Szerettem volna, ha te magad megtalálod amit kihagytam a válaszomból. Megadtam, hogy mely fórumon van hivatásos szakember is a témában. (Meg felvett előadások, melyek nem olyan látványosak mint egy natgeos műsor, de annál sokkal információ dúsabb és tipikus félremagyarázásoktól mentes.)

Ami önmagában igaz amit állítottam hogy nem tudjuk, de mondhatjuk, hogy túl óvatos válasz volt részemről.

A nem ennyire óvatos válasz, hogy legvalószínűbb hogy végtelenül nagy az Univerzum.

Méghozzá idézem a megfelelő szakmai fórumból a szakember válaszát:

„Az "Univerzum sugara" fogalom megint egy antropocentrikus, a köznapi geometriából és fizikából vett, a kozmológiában közvetlen jelentéssel nem bíró fogalom, ami ennek ellenére kiirthatatlanul elterjedt. Ha elfogadjuk, hogy jószándékúan használják, akkor is legalább kétféle értelmezését lehetne adni. Az egyik ahhoz a bizonyos sokat idézett lufis hasonlathoz kapcsolódik, amelyben az Univerzumot egy felfúvódó lufi felszínéhez hasonlítják. Ekkor az "Univerzum sugara" a lufi (időben változó) sugarával egyezne meg. Igen ám, de ez a lufis hasonlat csak a homogén tér három lehetséges modelljének egyikében, a véges térfogatú zárt (pozitív görbületű) háromdimenziós tér esetében használható. A sík (nulla görbületű) és a hiperbolikus (negatív görbületű) modellben már nem - ezek ugyanis végtelen térfogatúak (a modellben végtelen felszínűek). A hiperbolikus térben ugyan értelmezhető egy "képzetes sugárnak" nevezett hosszparaméter, ennek azonban nincs olyan szemléletes geometriai jelentése, mint a lufi sugarának. A sík terű modellben még ez a paraméter sem létezik. A legújabb kozmológiai mérések szerint pedig a valódi világ épp ezt a sík terű modellt valósítja meg. Ennek tehát nincs "sugara".

Ugyanakkor az áltrel matematikáján belül mindhárom modellben fellép egy mennyiség (az ún skálatényező), amely leírja az Univerzum tágulását, a világ geometriájának időbeli változását (és ezzel a galaxisok távolodását is). Ez a paraméter a zárt világ esetében megfeleltethető a "lufi sugarának", de érvényes a másik két modellben is. Ennek a skálaparaméternek az időbeli változását szokták lerajzolni a háromféle Fridman-modell ismertetésekor, ennek a függvénynek a felfelé kanyarodása reprezentálja le azt a kb tíz éves felfedezést, hogy az Univerzum gyorsulva tágul stb... Ez lenne tehát a Világ sugara? Korántsem: ez a skálatényező ugyanis csak egy önkényes szorzófaktor erejéig van meghatározva. Mondhatom tehát, hogy "az Univerzum sugara" ma épp kétszer akkora, mint hatmilliárd évvel ezelőtt, de azt nem mondhatom, hogy e paraméter mai értéke épp negyvenkét-milliárd fényév - az utóbbi helyett ugyanolyan joggal mondhatnék két kilométert is, matematikailag a két állítás egyenrangú (lévén mindkettő önkényes). Ez a skálatényező sem lehet tehát a Világ sugara.

A másik értelmezés "a belátható Világegyetem sugarát" akarja meghatározni. A kiindulás az, hogy az Univerzum véges idővel ezelőtt keletkezett, ezért azóta a fény csak véges utat tehetett meg. Túlságosan messzire tehát nem láthatunk. Az így kapott "horizont" vagy "világsugár" fényévben kifejezve első látásra megegyezik az Univerzum évben kifejezett korával, azaz a mai mérések szerint 13,7 milliárd fényév. Egyes szerzők ezt még megspékelik azzal a jónak látszó gondolatmenettel, hogy a 13 milliárd fényévre látott galaxisok fénye 13 milliárd évvel ezelőtt indult el, ezek tehát ebben az ősidőben voltak ilyen messze, azóta még inkább távolodtak - számítsuk ki tehát, hogy "most" hol vannak, így megkapjuk a Világegyetem "mai sugarát". (Innen származnak az utóbbi időben elterjedt 43 milliárd fényéves adatok: egy teljesen hibás spekulációból.”

Az idézet innen származik : [link]