Van itt valaki aki csillagász vagy annak tanul? Lenne pár kérdésem

Nem tudjuk hogy véges-e.

Tágul.

1. Véges méretű és az ismert téridőben határtalan.

2. Tágul.

Az általunk szemmel is látható világ 3 térbeli dimenzióval rendelkezik. Vagyis egy tárgynak van szélessége, magassága és vastagsága. A lehetséges haladási irányok: 1:bal,jobb; 2:előre, hátra; 3:fel,le és ezek tetszőleges kombinációja.

Szemléltetés kedvéért tekintsük a Földet és képzeljük el, hogy ókori nagy vándorok vagyunk. El akarunk vándorolni a világ végéig. Megyünk, megyünk, de sose jutunk el. Igen mert az általunk elvégezhető lehetséges haladási irányokra zárt a Föld vagyis akár meddig megyünk akár merre nem lesz vége. Tulajdonképpen az 1-es és 2-es (bal,jobb; előre, hátra) irányokban mozoghattam, jó mehettem fel,le is, de csak olyan jelentételen mértékbe, hogy elhanyagolható, kvázi 2 dimenzióba mozoghatok. A határtalan és végtelen szavakat gyakran egymás szinonimájaként használják, de az tévedés, hogy ugyan azt jelentik. A végtelen egyben határtalan is, de ami határtalan nem feltétlen végtelen. Lást a Föld-es példát, a Föld határtalan mert akár meddig hajózok vagy futok árkon bokron túl sosem jutok el a végére, de nem végtelen mivel véges sok fa fér el a Föld felszínén véges sok hajó férne el az óceánok, tengerek feszínén stb. Vagyis 2 dimenzióba a Föld határtalan.

Ezt képzeljük el egyel magasabb dimenzióba, hogy egy 4 dimenziós lufi fújódik folyamatosan fel. Hol van az a bizonyos 4.-ik dimenzió akkor? 4.-ik dimenziónak szokták mondani az időt, biztos abba görbül bele, olvastam már ilyet laikustól. Az igaz hogy az idő jelen van mint 4.-ik dimenzió melyet a relativitáselmélet ír le. Azt mondtam, hogy úgy képzeljük el hogy „egyel magasabb dimenzióba, hogy egy…”, de nem valójába ne úgy képzeljük el. Már az ókorba kidolgozták a gömbfelület geometriáját, melyet nem tekintettek külön geometriának. Az egy külön esszét is megérne, hogy hogy alakultak ki a geometriák (ezekre nem térek ki) , hogy kezdetben euklideszi geometriát ismerték mint a Geometria, a geometriák egyik úttörője Bolyai János magyar matematikus volt. Ha nem egyféle geometria van akkor melyik írja le a mi világunkat? Fel lehet tenni a kérdést. Erre Einstein adott választ, melyet a modern kutatások sora megerősítette, hogy nem az euklideszi geometria írja le pontosan (, hanem a Riemann-geometria). Visszatérve a Földgömbös és a világegyetem, mint fellfúvódó lufi 4 dimenziós lufi, mondtam, hogy valójában ne úgy képzeljük el. Lehetséges olyan geometria ahol nincs ott mögötte még egy dimenzió, hanem abban a geometriában a szabályok olyanok magasabb dimenzió létezése nélkül. Vagyis a mi világunk véges, de határtalan. Ha nem tágulna, akkor ha egy irányba elindulnál és semmi nem jelentene akadályt akkor egyszer csak oda érkeznél ahonnan elindultál. A fizikai világunkban önmagában nincs tér és nincs idő, hanem a kettő együtt van és szoros összefüggés van a kettő között melyet elődeink nem tudtak, a tér és idő együttesét téridőnek hívük. A téridő geometriáját írja le a relativitáselmélet. Mint mondtam nem euklideszi geometria érvényes, de nincsennek kifeszített euklideszi egyenesek melyekhez képest a mi világunk elhajlik, hanem a mi világunkban az egyenest az egyenes vonalú egyenletes mozgást végző testek pályája írja le. Hétköznapi körülmények között a különbség az nem euklideszi geometriához képest rendkívül kicsi.

A világegyetem határtalan, az hogy végtelen e azt nem tudjuk igazából. Ha véges és határtalan akkor is olyan kvázi mintha végtelen lenne, ezekkel a fizikai korlátokkal amibe vagyunk. Hiszen a nagyon távoli objektumoknak a fénye sosem fog elétni hozzánk mert a világegyetem gyorsabban tágul elegendő nagy távolságra nézve mint a fénysebesség. Ha abszolút értelemben semmi "kiskapu" nincs átlépni a fénysebességet, akkor ez esetben a véges és határtalan világegyetemet tekinthetjük a végtelen egy fajtájának is, potenciális végtelennek. Hiszen ekkor minden pillanatban véges valójában, de gyorsabban tágul mint az elméleti maximális sebesség, és a fizikai törvényei szerint bármennyit távolodunk mindig távolabb leszünk, nincs korlátja hogy meddig távolodhatunk a kiindulási helytől. Ha viszont nem véges határtalan lenne, hanem végtelen (határtalan), akkor az nem a potenciális végtelen, hanem az aktuális végtelen lenne.

A tágulásról: Az Einstein-féle téregyenleteknek létezik olyan megoldása, amely esetén a térszerű metszetek térfogata időirányban növekszik. Ezt a természet ki is használja, amit egyszerűen csak az univerzum tágulásának nevezzük. Az univerzumban nem a galaxisok mozognak, hanem a téridőnek van olyan alakja, hogy a nyugalomban lévő galaxisok világvonalai széttartanak egymástól, azaz távolodnak. A galaxisok nem mozognak a térben, hanem a tér "nyúlik" a galaxisok között, az ebből eredő látszólagos mozgásnak nem szab gátat a relativitáselméletben szereplő fénysebesség korlát. A valóságban persze mozognak a galaxisok, de az elég nagy távolságokra elhanyagolható és a tágulás lesz a domináns.

Előző vagyok. Pontosítás:

"Vagyis a mi világunk véges, de határtalan."

A mondta folytatva, hogy - "a modell ezt is megengedi hogy így legyen".

Továbbá : Dávid Gyula előadássorozatait javaslom.

Konkrétan nem végeztem el a szakot, de egyetemistaként el is végeztem csillagászati és fizikai tanszéken lévő kurzusokat, lehetőség volt rá, de tulajdonképpen nem ezt hanem informatikai szakirányt választottam, mint programtervező informatikus.

Ezen felül követem a tudományt, szaklapok és előadások formájában. Bár mostanában nem olyan intenzíven mint régen.

Néhány magyar nyelvű link :

[link]

[link]

https://www.youtube.com/watch?v=KSuvM45Q6s0&list=PLvmPPekCnE..

Ez a fórum pont az ilyen előttem lévőek miatt lett még régen lezárva: [link] Viszont egy előadáson se fordult elő, hogy megnyilvánultak volna ilyen jellegű hozzászólások, akkor se amikor bárki aki befér jöhet és lehet sorba feltenni a kérdéseket ott helybe és az előadó adja rá a válaszokat. Régebben majdnem pont ugyanezt leírtam itt a gyakorin és 100% volt az értékelés, a kérdés nem pont ugyanez volt, de hasonló. Nem linkelem be, mert azt is szétbarmolnák ezek, az maradjon meg az a "vegytiszta" érintetlen állapotban, a régi szép idők emléke szerint, ahol még indokolták is, ha állítottak valamit és normális indoklásnak nevezhető volt, hogy idézet alatta magyarázat az azért nem igaz, másik idézet ez azért nem igaz és ésszerű kereteken belül mindez. Kérdező inkább a csillagváros fúrómra menj ha ilyesmi érdekel, emlékeztetnek ezek, hogy ezért nem írok annyit itt mint régebben.