Kvantummechanikában impulzus?

Pont az impulzust ragadtad ki, amikor ott van pl. a kvantum-színdinamika amibe színtöltések vannak , a különböző kvarkok különböző színűek, amikor ott tényegesen nincs értelme színről ott beszélni.

Vagy másik példa a bájos kvark. Érzékien visszakacsintott vagy mitől bájos? A gluon az meg a ragacsos szó vagy ennek valami szinonimája. Aztán még lehetne sorolni.

Klasszikusan vagy mondhatnám, hogy szavannákról ahonnan származik az ember, abból az időkből fennmaradt szemléleti képekbe képzeli el az ember. Ott lehet hogy valakiből kiválló kvantumfizikus lehetett volna még a civilizáció előtti időkben és nem ilyen szemléleti kép volt a fejében, de azokat kiszelektálta az evolúció, ugyanis ha elmélkedett amikor látott messziről valami sárga pöttyöket amik egyre nőttek, a többiek tudták hogy jön az oroszláncsorda és húzás innen, őt meg megették az oroszlánok. Ez a kép hogy ott megy egy golyó például és eltakarja valami, akkor az ott van akkor is ha nem látom, ez a hipotézis az emberbe evolúciósan benne van és a többi emlősbe is. Nem gyanítja hogy több példányba van ugyanaz stb. nem akarom hosszúra fogalmazni nagyon. A fizikusok is emberek, ők is a szavannákról származó képzeletbeli képekkel tudják elképzelni mint magánemberek . Ezek analógiák. Amit mondtál impulzust az analógiája a klasszikus impulzusnak, a színtöltés analógiája a szineknek olyan értelemben hogy az emberi szembe 3 alapszínnek nevezett színre érzékeny színreceptora van, illetve az RGB színmodell is 3 alapszínre épül. A bájos jelző meg csak simán vicces kedvükbe voltak a az elmélet megalkotói. Volt is ebből vita annak idején a Magyar Tudományos Akadémián amikor fordították le magyarra, hogy ez kérem komoly tudomány, nincs helye itt viccnek és egy darabig nem is fordították le hivatalosan magyarra így szó szerint. A gluon, hogy miért emlékeztet egy ragadós valamire gondolom triviális.

Az elnevezésekbe van szubjektív analógia, vagy szimplán önkénnyesség. Nem az elnevezéstől lesz tudományos, hanem ami mögötte van.

Azt azért nem állítanám, hogy teljesen más, inkább csak más "szinten" nézünk rá. Más, klasszikusan is értelmezett fizikai mennyiségről is elmondhatnánk, hogy "teljesen más" a kvantummechanikában. De valójában csak arról van szó, hogy a (klasszikus) fizikai mennyiségek a kv. világban operátorokkal modellezhetők, klasszikusan meg simán számokkal (+a tér- és időfüggő jelleg, de az kvázi közös). De a kettő nem független egymástól, az operátorok várható értékeinek dinamikáját a klasszikus törvények írják le (Ehrenfest tétel).

Ha valami nagyon mást keresünk a kv. fizikában, akkor azok a klasszikusan nem értelmezhető "belső" mennyiségek, mint a spin, izospin stb.

#1: wtf

-- --

Amúgy miért lenne az impulzus fogalma teljesen más?

Én úgy tudom hogy teljesen ugyanaz.

Pl egy labdának a klasszikus és a kvantum impulzusa tök ugyanaz.