Szerintetek minden véletlenül történik?

Mi a kérdésed valójában?

Elég zavaros.

A tudomány szerint semminek sincs értelme, semmi létezésének nincs bármiféle célja. Csak létezik.

[link]

Olvass utána a káoszelméletnek, majd a kvantumkáosz-elméletnek, itt már előjönnek a kvantummechanika által leírt nemdeterminisztikus rendszerek is.

A "véletlen" nem az aminek gondolod.

Valóban, itt a kérdező oldalán lévő nagyon vázlatos fogalmakra kéne pontosítás ahhoz, hogy egyáltalán a kérdés célzatosabb lehessen.

Láthatóan keveredik a determinisztikus folyamatok és az ok-okozati láncok fogalma, aztán ez a keverék van szembeállítva a véletlenszerűséggel, holott az ok-okozati lánc KIINDULÁSA lehet determinisztikus és random is.

És tényleg, mindenek előtt el kell felejteni azt a misztikát megalapozó gondolatot, hogy a természetben bárminek is célja lenne.

A kvantummechanika szerint az eseményeket a véletlenek határozzák meg. Ezek tények, nem megérzések vagy találgatások. A világ valószínűségi alapokon fekszik.

Aki megérti a kvantummechanikát, az másképp látja a világot!

,,Aki megérti a kvantummechanikát, az másképp látja a világot!"

Aki megérti a kvantummechanikát, az Nobelt kap!

Ha meg sem akarod megérteni, akkor tedd fel ugyanezt a kérdést a vallás/ezotéria rovatban.

Ott megfelelő választ kapsz, anélkül hogy bármit fel kéne fognod a világ működéséből.

...és még öngyilkosnak sem kell lenned.

Azért azt nem mondanám, hogy olyan gyakran van nagy paradigmaváltás. Tudománytól is függ persze. Meg ha van is, az nem azt jelenti, hogy csak találgat a tudomány. Ez csak annyit jelent, hogy van egy nyitott kérdés, amire érkeznek hipotézisek. Ezen hipotézisek közül szelektálódik ki a leginkább adekvát (ha úgy tetszik, a legrátermettebb). Ilyen nagy determinisztikus összefüggéseket meg azért elég nehéz megfigyelni ám.

Például szokták mondani, hogy a biológusok nagy része kirakós játékot játszik, mert mielőtt felfedezné az adott rendszerben a "rendező elvet", azelőtt fel kell kutatnia a magát a rendszert (annak elemeivel és interakcióival együtt). Tehát nem a rendszerező elvet fedezi fel, s az után könnyedén sorba rakja az elemeket, hanem először felállítja a rendszert, s azt követően észre lehet venni a mechanizmust is.

,,hányszor volt már paradigmaváltás"

A paradigmaváltás jelen esetben nem azt jelenti, hogy a régi tudományos ismeretek helytelenek és az újak meg jók! A tudomány csak azt tudja, amit bebizonyított. Minden más csak elmélkedés:

Newton anno egy modellt alkotott, ami egyesítheti a Földi fizikát az égivel. Ez bejött, mert sikeresen tudta megjósolni akár a bolygók és egy földön guruló labdának a jövőbeni helyzetét is EGY általános elmélettel. A gravitációról csak annyit tudtak, hogy valami titokzatos erő vonzza a tömeggel rendelkező testeket. Nem tudták mi az az erő! És maximum magánbeszélgetések során elmélkedtek erről.

Valódi tudományos eredményeket csak Einstein tudott szolgáltatni, az Általános Relativitás elmélettel, ami megkerülte a problémát és felvetette: Nincs gravitáció! A tér (mint olyan) nem statikus, és ez miatt figyelhető meg a gravitáció jelensége. Ez is bejött. Tehát nem történt paradigmaváltás, csapán megoldódott egy újabb rejtély!