Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Hogyan vonzza a mágnes például...

Hogyan vonzza a mágnes például a vasat, hogyan taszítja az ellentétes pólust?

Figyelt kérdés

Miért taszítja az ellentétes pólust? Hogyan? Milyen folyamat játszódik le a két mágnes közt?


Mágneses erő vonalak. Mik ezek valójában? Láthatatlan energia? Vagy mi?


2010. jún. 20. 22:38
 1/9 anonim ***** válasza:
46%
általános iskola 6. osztály
2010. jún. 20. 22:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/9 anonim ***** válasza:

Nem taszítja, vonzza.

Hogy milyen folyamat? Az egyik alapvető kölcsönhatás.

Erővonalak olyan egyik pólustól a másikig haladó görbék, amelynek minden egyes pontjában a görbe érintője mutatja a mágneses tér irányát.

Nem energia. Viszont a mágneses erőtér, mint általában a fizikai mezők, mint az anyag egyik megjelenési formája mindíg rendelkezik jól meghatározható energiával.

2010. jún. 20. 23:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/9 anonim ***** válasza:

Hogy hogyan vonzza a vasat? Egyszerű. A mágnes konkrétan nem csak a vasat vonzza, hanem minden ferromágneses anyagot. Az anyagban ún. mágneses domének alakulnak ki. Ezek mágnesesen rendezettek, olyanok, mint egy-egy kis mágnes, csak éppen nagyon aprók és szabálytalan alakúak. Mikor a ferromágneses anyag külső mágneses térbe kerül (vagyis odaviszed hozzá a mágnest), akkor ezek a domének elkezdenek mozogni: a falaik átrendeződnek, illetve a domének elfordulnak úgy, hogy a külső mágneses tér irányába álljanak be. Így pedig milliónyi apró mágnes jön létre, amelyek úgy fognak állni, hogy a teret keltő mágnes vonzza őket. Na, ezért vonzza a vasat a mágnes.

A mágneses erővonalak a valóságban nem léteznek. A mágneses mezőnek minden pontjában van egy indukcióvektora, ezzel szemléltetjük a mezőt. A valóságban viszont ennek az ábrázolása kicsit meredek feladat: minden pontba egy vektort kell rajzolni. Mivel így kusza lenne az ábrázolás, feltalálták a tudósok, hogy mágneses erővonalakat kell rajzolni. Ezek olyanok, hogy adott pontbeli érintőjük megadja a mágneses indukcióvektor pontbeli irányát, sűrűségük pedig a nagyságát. Nincs szó semmiféle láthatatlan energiáról.

2010. jún. 21. 00:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/9 anonim ***** válasza:
A mágneses erővonalra az utolsónak: akkor miért rendeződik a vasreszelék pont az erővonalak mentén? Ezen már erősen elgondolkodtam többször, hogy nyílván csak szemléltetés, de a vasreszelék mégis konkrét vonalakba rendeződik. Ez miért?
2010. jún. 21. 00:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/9 anonim válasza:
100%

Én vagyok a kérdező.


"...Így pedig milliónyi apró mágnes jön létre, amelyek úgy fognak állni, hogy a teret keltő mágnes vonzza őket..."


Ez nagyon szép, meg jó. De valójában nem erre voltam kíváncsi.

Hanem arra, hogy azokat a létrejött mágneseket a teret keltő mágnes miért vonzza?

Hogyan? Miképp? Milyen módon? Elég nehéz erre rákérdezni...


Aki meg azt írta hogy "általános iskola 6. osztály" annak üzenem, hogy ezt beszopta.

2010. jún. 21. 12:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/9 anonim ***** válasza:
100%

Mit szeretnél hallani? A mozgó töltések ilyen tulajdonsággal rendelkeznek, hogy erőteret keltenek. Világunk egyszerűen így működik, tömegek vonzzák egymást, a hadronok pedig képesek atommagokká összeállni. Ezek mint már írtam ezek az alapvető kölcsönhatások, a világunk így van berendezve. Ha nem így lenne azt kérdezhetnéd miért va amúgy.

Ha a pontos matematikai leírásra vagy kíváncsi, arra ott va az Ampére törvény és a Maxwell egyenletet.

2010. jún. 21. 13:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/9 anonim válasza:
100%

"világunk így van berendezve"


Tehát nincs rá magyarázat, hogy például miért pont a + vonzza a - töltést, és miért nem az azonos töltések vonzzák egymást.


Ha ez így vagy, hogy nem tudjuk magyarázni, akkor erre voltam kíváncsi.

2010. jún. 21. 13:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/9 anonim ***** válasza:
Hogy miért rendeződik a vasreszelék az erővonalak mentén? Nos, ez rendkívül egyszerű. Az erővonal definíciója szerint - amint írtam is - az erővonal adott pontbeli érintője megadja a pontbeli mágneses indukcióvektort. Anélkül, hogy az indukcióvektor definíciójába belemennénk, hidd el nekem, hogy a mágnes mindig az indukcióvektor irányába szeretne fordulni, mert akkor nem hat rá forgatónyomaték. Az iránytű ezt meg is teszi: beáll abba az irányba, amelybe Föld mágneses terének indukcióvektora az adott pontban mutat. Ez pedig azzal a nagyon hasznos következménnyel jár, hogy É-D irányba fog beállni. Ha a mágnes közelébe vasreszeléket szórsz, akkor a vasreszelék is miniatűr mágnessé változik (nem szakszerű kifejezés, de ez most így is megteszi). Tehát ő maga is igyekszik beállni az indukcióvektor irányába. Ha ő egy rúdmágnes lenne, nem sikerülne neki, mert kicsi a rá ható forgatónyomaték, egy rúdmágnes meg nehéz, nagy súrlódási erő lép fel a mágnes és az asztal között. Viszont a vasreszelék egy darabkája könnyű, kicsi a súrlódási erő, könnyen el lehet fordítani. Annyira könnyen, hogy a rá ható forgatónyomaték is elég ehhez, tehát be tud állni az indukcióvektor irányába, ami ugye az erővonal pontbeli érintője. És ha kellően sok apró vasdarabka kerül egymás mellé, akkor pontról pontra kirajzolják az erővonal érintőjét, tehát megkapod az erővonalat.
2010. jún. 22. 13:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/9 anonim ***** válasza:
A kérdés nem az volt, miért áll be a vasreszelék az erővonal irányába. Hanem az volt, hogy ha ezek az erővonalak nem léteznek, és az erőtér folytonos, nem vonalakban hat, akkor miért formáz a vasreszelék jól elkülöníthető vonalakat mégis.
2010. jún. 22. 14:05
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!