Pontosan ugyanannyi elektron van az univerzumban, hogy minden atom semleges töltéssel rendelkezzen, vagy kevesebb?

Azt hiszem, nyugodt lélekkel ki lehet jelenteni, hogy tutira nem.

Mármint hogy pontosan annyi negatív, mint pozitív töltésű részecske van a világegyetemben.

Nem hiszem, hogy bármi törvényből következne, hogy egyetlen darab elemi töltés szintjén igaz lenne az univerzum töltéssemlegessége. Persze százalékosan nézve tutira egyenlő, de ha megnézed, hány darab töltött részecske van az univerzumban, belátható, hogy egy százalékos adat és a "darabra" adat teljesen más tészta.

A töltésmegmaradás törvénye oké, viszont nem tudom, például egy, a fekete lyukba eső töltött részecske töltése megjelenik-e a fekete lyuk töltéseként, vagy "elvész", illetve virtuális részecskék keletkezése-eltűnése révén nem változik-e folyamatosan az összeg, mondhatni a komplett univerzum töltésmennyisége a semleges körül FLUKTUÁL.

Én mindenesetre ezt fluktuációt valószínűbben tartom, mint a stabil töltésmennyiséget.

Itt arról írnak, hogy az Univerzum valószínűleg semleges:

[link]

Wadmalac (#5)

"viszont nem tudom, például egy, a fekete lyukba eső töltött részecske töltése megjelenik-e a fekete lyuk töltéseként"

Megjelenik. A tömeg és a perdület mellett ez az az anyagi jellemző, ami megmarad.

[link]

"illetve virtuális részecskék keletkezése-eltűnése révén nem változik-e folyamatosan az összeg, mondhatni a komplett univerzum töltésmennyisége a semleges körül FLUKTUÁL."

Itt nem tudom, pontosan mire gondolsz, de tudtommal soha nem figyeltek meg olyan jelenséget, ahol az össze elektromos töltés (izolált rendszerben) változott volna. Például a párképződésnél mindig egy részecske és antirészecskéje képződik, a teljes töltés nem változik.

[link]

#sadam87:

"A tömeg és a perdület mellett ez az az anyagi jellemző, ami megmarad."

Oké, akkor ez kilőve.

"Itt nem tudom, pontosan mire gondolsz, de tudtommal soha nem figyeltek meg olyan jelenséget, ahol az össze elektromos töltés (izolált rendszerben) változott volna. Például a párképződésnél mindig egy részecske és antirészecskéje képződik, a teljes töltés nem változik."

Eegen, izolált rendszerben, nem tudom, univerzumunk menyire tekinthető ennek.

Igazándiból számomra a legmeggyőzőbb érv a linkelt cikkben az, hogy az ősrobbanás semlegesből indult, vagyis a töltésmegmaradást figyelembe véve az összegnek mai napig semlegesnek kell lennie.

Persze feltételezve, hogy a rendszer zárt, izolált, mondhatni veszteségmentes.

Mint írtam is, nem a statisztikai illetve nagy számokra kiegyenlítődő semlegesség nem elfogadható gondolat számomra, csak azt nehéz elhinni, felfogni, hogy egy ekkora makrorendszer egyetlen elemi töltés pontosságával ( e=1,602176634·10^19 C ) semleges lehet.

Méghozzá stabilan, időbeli változás nélkül.

Bár lehet, hogy ez simán csak a hétköznapi beidegződés.

Inkább azt mondanám hogy átlagban semleges.

Valami olyasmi rémlikb hogy elemi részecskék állandóan és folyamatosan keletkeznek és semmisülnek meg; semmi nem indokolja, hogy egy adott időpillanatban pontosan ugyanannyi proton legyen, mint elektron...

Alex Fly: ha a töltésmegmaradás univerzális szabály, akkor az bizony indokolja, hogy mindig ugyanannyi legyen.

Istenigazából a kérdésnek csak akkor van értelme, ha az ősrobbanás VÉGES mennyiségű anyagot teremtett.

Ha végtelent, akkor az egy töltéssel több-kevesebb kifejezés értelmét veszti.