Miért semleges az atom?

Nagyon jó a kérdés, bár lehet, hogy csak belelátok, belemagyarázok dolgokat.

A végén kicsit eltévedsz és picit keveredik a mágnesség az elektromossággal. A mágnesnek déli és északi pólusa van!

De a kérdésedre visszatérve, csak a viszonylag kis atomokkal van úgy, ahogy leírod. A nagy atomokkal más a helyzet. A nagy atomok esetében a neutronok száma a protonok számánál jóval nagyobb (hogy a magot "összetartsa").

Egy nagy atomnál (pl. jód) előfordulhat az, amire gondolsz. Egy nagy atomnál ugyanis már akkora nagy az elektronfelhő, hogy nem feltétlenül tud együtt rezegni az atommaggal. Így előfordulhat, hogy a pozitív és negatív töltések súlypontja nem esik egybe, így az atomon (amiben ugyanannyi proton van, mint elektron, tehát matematikailag semleges) parciális töltés jelenik meg...

Ha pl. a mag z irányba jobban elmozdul egy rezgés közben mint az elektronfelhő, akkor z irányból egy kis pozitív töltésfelesleget lehet észlelni (-z) irányból pedig egy kis negatív töltésfelesleg észlelhető.

Aha! Felfogtama kérdés! 1. vagyok.

Már értem. Egyébként tényleg jó kérdés. Tanulmányaim alapján egy atom, vagy egy molekula sem "állandóan semleges". Kedves kémia tanárom ecsetelte mindig, hogy előfordulhat olyan pillanatnyi állapot, mikor kialakul egy kicsi negatív töltés itt, vagy egy kicsi pozitív töltés amott. Például a molekulák esetében is ezért alakulhatnak ki másodrendű kölcsönhatások.

"Ha pl. veszünk 1 hidrogén atomot akkor miért nem viselkedik úgy mint 1 mágnes? 1 pozitív és 1 negatív pólussal?"

A mágneses és az elektromos jelenségek alapvetõen különbözõk. A mágnesben nem pozitív és negatív töltések vannak a két végén, illetve a feltöltött kondenzátor sem vonzza a vasakat.

Egyébként egy feltöltött kondenzátor, esetleg egy molekula hiába "semleges" szumma, mégis érzékelhetõ tere van. Dipólusnak hívjuk a modellt, amikor arról beszélünk hogy milyen teret kelt két ellentétes nagyságú nagyon közeli töltés..

Nem tudok arról hogy egy atomnak lenne ilyenje. Talán gömbszimmetrikus a hidrogénatom?