Amikor biológiai oxidációról beszélünk, akkor miért mindig a glükóz lebontásának egyenletét írjuk fel? A sejtek zsírokat vagy fehérjéket is tudnak bontani, mégsem esik róluk szó. (legalábbis középiskolába)

Azért, mert a biológiai oxidáció a glükóz lebontása. Zsírok lebontása ennél sokkal bonyolultabb, nem egy egyszerű kémiai folyamatról beszélünk, de a végterméke az AcCoA, amit ugyanúgy, a citromsavciklusba lép, ahogy a glikolízis során keletkező AcCoA is.

Fehérjék lebontása pedig nem energiaszerzéssel megy végbe, nem középiskolai szint, és mivel 21 féle aminosav létezik, így 21 féle folyamat lehetséges (ezek természetesen konvergálnak, de mégse olyan lineáris és egyszerű, mint a glükózé)

Ha kicsit többet foglalkozol majd a biokémiával, akkor nálad is ugyan azt jelenti a két fogalom, biológiai oxidáció és a glükóz lebontása. Csak mivel a kémiában az oxidáció meg a lebontás más fejezetekben van tárgyalva, ezért a hallgató abban a hiszemben van, hogy ...

Szóval aerob módon így nyer energiát a szervezetünk. Nyilván van anaerob módja is az energiatermelésnek. De a sportolók nagyon odafigyelve keresik saját teljesítményük határait, hogy még a biológiai oxidációval menjen a csúcsteljesítmény, és ne csússzanak át anaerob energia termelésbe.

Ahogy a #3-as válaszoló is mondja, általában a zsírok lebontás során is végül AcCoA képződik. Erről egy kis összefoglalót itt olvashatsz:

[link]