Szerintetek milyen fejlett élet lehet a Jupiter és a Szaturnusz holdjainak jégpáncélja alatt?

Europé és Enceladus holdakról szóló legutóbbi tudósításokat hallgatva jutott eszembe a Miller–Urey-kísérlet alapján; hogy van-e esély elektrosztatikus kisülésekre a vízalatti úgynevezett freatomagmás kitörésekkor vagy a valamivel szelídebb hidrotermális-kürtőkben?

Mert ha nincs, akkor felteszem hiába az egyszerűbb molekulák megléte a fent említett izgalmas helyeken, épp az aminosavak kialakulását gátolja az ESD hiánya.

"Mert ha nincs, akkor felteszem hiába az egyszerűbb molekulák megléte a fent említett izgalmas helyeken, épp az aminosavak kialakulását gátolja az ESD hiánya."

UV fény is jó erre a célra.

Viszont az tény, hogy a jég alatt az sem nagyon van.

Ha a földi mélytengeri kürtők mai anaerob élővilága sem ott alakult ki, hanem a felszínen, csak "leköltözött", akkor bizony ott is probléma lehet az elektromos hatás vagy az UV hiánya.

Hacsak nincs valami olyan egyéb út, ahogy ez kialakulhat, de még nem ismerjük.

Például a jégkérgek tektonikus mozgása, amivel az "alapanyagok" a felszínre kerülnek, Uv és elektromos hatások révén megjelennek az aminosavak ,majd a táblákkal újra a mélybe merülnek.

Ezek szerint az Enceladuson valahogy megvolt a szükséges elektromos vagy - és UV hatás. Vagy egyéb út.

Ebből kiindulva az Európán is meglehetett.

Titán nem kérdéses, ott a felszíni metántavak megkaphatták a szükségletet. Ott csak a folyékony metán, mint élethordozó, kétséges. Még.

Viharos

Esetleg földönkívülis