Az emberiség mennyire pusztíthatja el a környezetét "büntetlenül"?

Már most veszélybe került a létünk.

Egyébként egy faj kipusztítása is okozhat katasztrófát, mert ezáltal felbomlik egy egész életközösségben a tápláléklánc és az egyensúly.

Ezzel a kérdéssel tudósok tömege foglalkozik több-kevesebb sikerrel.

Az ember állandóan pusztítja,mérgezi a környezetét a levegőszennyezéssel, erdőírtással,állatok elpusztításával stb.

A kérdésed eszembe juttja a mamámat. Amikor egy nagy földrengésről vagy szökőárról hallotunk.mindig megkérdezte: amikor a földből kibányásszák a szenet,gázat,olajat,akkor ott egy lyuk keletkezik,de mi kerül a helyére.

Van benne logika.Azt tudjuk,hogy víz kerül oda és azt is,hogy a földrengéseket a mélyben levő lemezek elmozdulása okozza. A víznek pedig más a fajsúlya,mint a szénnek vagy az olajnak.

Lehet,hogy ez nem így van,de még soha nem hallottam arról,hogy valaki ezt vizsgálná.

Szerintem fogalmazd meg pontosabban a kérdést. Mi számít annak, hogy "visszahat" számodra?

Mert mondhatod azt, hogy pl a dodó kipuszulása nem rengette meg a világot, azóta is minden működik. Viszont mondhatod azt is, hogy ma már nem ehetünk dodót pedig milyen finom is volt.

De ha már itt tartunk szerintem határ keresésének egyébként nincs is értelme. Minden egyes élőlény elpusztítása változtatja egy kicsit az egész bolygót (tehát "visszahat" ha úgy tetszik), de az embernek lehetősége van megszabni, hogy mennyire befolyásolja a környezetét. Az is elfogadható álláspont, hogy minden négyzetmétert le akarunk betonozni, és az is egy megoldás ha csak 100 ember élhet a Földön és csak gyűjtögethetnek.

Rajtunk áll, hogy milyen rendszert akarunk, katasztrófának pedig nem feltétlenül neveznék egy-egy nagyobb változást, hiszen ezek magunk által magunkra előidézett, sokszor tudatos változtatások a környezetben.

tegnap 21:04:

"Lehet,hogy ez nem így van,de még soha nem hallottam arról,hogy valaki ezt vizsgálná."

Szerintem bányamérnökök, geofizikusok és hidrológusok ezrei foglalkoznak azzal, hogy mit okoz egy-egy bányában a kitermelt kőolaj/földgáz vagy akármi. Szénbányáknál kicsit más a helyzet, mivel azt konkrétan ki kell "ásni"... de így ott még többet foglalkoznak rekultiválással, lehetőségekhez mérten az "eredeti" állapot visszaálltásával.

Egyébként valóban a szeizmológiában elkülönítik az felszíni beszakadások (bányák, barlangok) okozta rengésekt... ezek nyilvén csak helyi károkat okoznak és "globálisan" nagyon-nagyon-nagyon picik, jelentéktelenek (és nem sok közük a tektonikai földrengésekhez), de attól még külön kategóriát alkotnak.

Bocs az offért.