Mi az ionizáció?

Az ionizáció az a folyamat amikor egy semleges atomból töltött ion lesz. Ez történhet elektron felvétellel (általában a 5, 6, 7 főcsoport elemei, de vannak kivételek)

vagy elektron leadással (1,2,3 főcsoport elemei).

a 8. főcsoport nemesgáz szerkezetű elektronszerkezet (külső héllyak tele vannak, ez energetikailag a legstabilabb, ezért itt munkát kell befecölni az elektron eltávilításához. ezen keresztül érthető meg az ionizáció fogalma is: a zárt külső (s,p) hélyak telítettsége. Ez energiaminimum, és ide törekszik mindnki...

A negyedik csoport más tészta, ott szobahőmérsékleten mindkét zárt elektronszerkezet eléréséhez túl sok energiára lenne szükség, ezért ezek ionjai nem jönnek szembe velünk szobahőmérsékleten.

A lényeg: az elemek akkor "boldogok", hogyha el tudják érni a nemesgázszerkezetet, vagyis azokra az elemekre tudnak "hasonlítani", amik a VIII. főcsoportban találhatóak meg, ennek eléréshez két lehetőség van, már ha ionos kötésről beszélünk;

-az I. és II. főcsoport elemeinek (a hidrogént leszámítva) túl nagy munka lenne a már meglévő elektronokhoz még többet szerezni, ezért a "felesleget" (a külső héjon lévőket) leadják, ekkor az előtte lévő periódusban található nemesgázra fog hasonlítani, például ha a berillium leadja a 2 feleslegét, akkor a héliumra fog hasonlítani.

-az V., VI. és VII. főcsoportban lévő elemeknek és a hidrogénnek a leadáshoz kellene sok erő, ezért ők inkább felveszik azokat az elektronokat, amelyeket az előbbi elemek ledobtak magukról, ekkor a saját periódusában lévő nemesgázra fog hasonlítani, például a klór 1 elektron felvételével az argonra fog hajazni.

Az elektron töltése negatív, az elemek pedig alap állapotban semlegesek (vagyis ugyanannyi elektronjuk van, mint protonjuk). Ha elektron adnak le, akkor pozitív ionná válnak, mivel protontöbblet fog keletkezni, például ha a nátrium leadja az 1 elektronját, akkor Na(+) ion lesz belőle, míg a magnézium Mg(2+)-szá, vagyis kétszeresen poztív ionná változik. Ugyanígy a klórból Cl(-), a kénből S(2-) ion fog válni. A főcsoport száma mutatja

Ha olyan elemek találkoznak, amelyek ki tudják egymás igényét elégíteni, akkor belőlük új anyag keletkezik, például Na+CL esetén a nátrium leadja a felesleget a klórnak, így Na(+)Cl(-) lesz belőlük, vagyis NaCl, ami nevezetesen a konyhasó.

Azt még érdemes megjegyezni, hogy ha elemek vesznek részt a reakcióban, akkor ionos kötés fémes és nem fémes elemek között jön létre, tehát ha ilyet látunk, például KF, vagyis kálium-fluorid, akkor ott ionos kötés van.

Még egy dolog; az -id végződés mindig arra kerül, ahol egyébként elektronhiány volt.

A IV. főcsoport elemei kovalens, illetve fémes kötéssel szeretnek kötődni, mivel az ionos kötéshez túl sok energia kellene.