α részecske által ionizált anyaggal mi történik? Mik a másodlagos sugárzások hatásai, miért nem jegyzik meg hogy emiatt komolyabb védelemre lenne szükség?

Szerintem elfelejtetted, hogy ő magánál már sokkal kisebb energiájú elektorokat üt ki, amiknek megint csak igen kicsi az áthatolóképessége. Több tucatszor ütközik, mire leadja a teljes energiáját. Egy-egy β-részecske energiája pedig összemérhető az eredeti α-részecskéjével.

Az α-, β-, γ-sugárzásoknak az a hagyományos definíciója, hogy magátalakulásból származnak, így azok az elektronok, amiket az α kiüt, nem jelentenek β-sugárzást, mint ahogy az általa gerjesztett röntgenfotonok is inkább a lágy röntgen, mint egy igazán veszélyes közepes γ-sugárzást jelentenek.

> „Arra utalsz, hogy mivel az elektronok tömege kisebb, így az ütközés során kevés energia adódik át nekik? És így több kis energiájú elektron szabadul fel, amik már rövid távon lekötődnek?”

Jap.

> „Mondjuk az is furcsának tűnik, hogy az effektív dózis számolásakor szorozni kell az α 20-as súlyával és bőrre meg ugyanazt a szorzót kell alkalmazni, hiába írják, hogy a szaruréteg elhalt sejtjeiben nyelődik el – nem ínkorporáció esetén.”

Itt valamit kavarsz. A bőr szöveti súlyozó tényezője 0,01; másrészt szerintem az elhalt sejtekben nagy kárt nem tud tenni a cucc, azok nem osztódnak, így rákot sem tudnak okozni. Tehát az a 20-as szorzó akkor kell, ha élősejtekben nyelődik el, azt pedig csak inkorporáció esetén tud, így élő bőrben nem.

> „Pedig ha ez így van, akkor nem tűnik annyire veszélyesnek, mint amit számolnak, mérnek.”

Ez a sugárvédelem nem tudom melyik elve, hogy inkább fölé becsüljük a bajt. „Készülünk a legrosszabbra, és reméljük a legjobbat.”