Mi az elektron kettős természete?

Ahhoz, hogy te észlelj valamit és ezért bármit mondhass, időnként segédeszközre van szükség. A cseresznyét láthatod a saját szemeddel, a baktériumot nem. Ahhoz kell egy mikroszkóp.

A még kisebb részecskék, mint például a z elektron esetén azt mondjuk, az észlelése úgynevezett kölcsönhatások segítségével történik. Bizonyos eszközökkel az elektron úgy viselkedik, mintha anyag lenne, ilyennek észleljük. Más eszközökkel viszont olyan tulajdonságokat tapasztalunk, amik a hullámtermészetét mutatják. Mintha egy hullámmal találkoztunk volna.

Az igazság az, hogy fogalmunk sincs mi az elektron, és más részecskék. Azt gondoljuk biztos valami apró golyócskákból áll minden.

Műszerekkel lehet csak érzékelni. Az egyik műszer hullámként képes csak érzékelni a másik csak sörétként.

Egyénként felgyorsított atomok, sőt molekulák is mutatják a hullám tulajdonságot.

Valószínűleg mégis csak létezik valamiféle éter, amit 100 éve kidobtak a fizikából. Ennek örvénylési a részekék. Felgyorsítva, mint a hajó a vízen éter hullámokat kelt, ami a mindkét résen áthalad, és így interferálhat önmagával.

Az igazság ennél sokkal bonyolultabb lehet.

Az elektron kettős természete:

Elektron mint részecske: tárgyak nem vehetnek föl tetszőleges elektromos töltöttségi állapotot, ezt a jelenséget megfigyelve jöttek rá hogy hogy van legkisebb elektromos töltésegység ami tovább nem bontható, a legkisebb töltésegység egy elektronnyi.

Elektron mint hullám: ahogy a 2. hozzászólásban írták. Vákuumban elektronforrás útjába egy falat raknak 2 réssel, a fal utáni felfogó ernyőn 2 helyet több elektron maximum figyelhető meg, pont mintha egy vizes kádban hullámokat keltve néznénk a képet, az elektron hullámok interferálnak, kioltják vagy felerősítik egymást.

Kedves Kérdező!

Képzeld el, hogy az elfogadott atommodellból kiindulva...

Amikor egy proton körül pörög, valamely elektronpályán... olyankor egy gömbformájú felhőt alkot. Így, annak van egy látszólagos, kifelé mutató energia-semlegessége. Ami annyit jelent, hogy energiát nem képvisel. Viszont tömeget igen.

Ha ezt az atomot gerjesztjük, akkor egy bizonyos mértéket elérve képes elhagyni a magot és eltávozik onnan. Igazából kisugárzódik. Ám ekkor viszont már energiát továbbít. Épp azt az energiát, amellyel gerjesztve lett. És ezért képes a CRT monitor (vagy képcsöves TV) fluoreszcens felületébe becsapódni, átadva az energiáját a fluoreszcens bevonatnak. És akkor az lesz gyerjesztve, ami viszont fénylés formájában jelentkezik.

Így működtek a régi TV-k.

Na most... ha a tó vizét nézzük, az is tömeget képvisel. Önmagában nincs energiája. De ha felkorbácsolja a szél... ezzel gerjeszti a vizet, hullámot kèpez a felszínén és az a part felé kiáramlik. Viszont az ott lévő homokvárat simàn ledönti. Tehát a szèl energiàját kiközvetítette a partra. Ez a vìznek a hullámtermészete. Ugyanaz, mint az elektron esetében. Ám a víz tömege ez alatt szintén nem változik.

Mindebből arra lehet következtetni, hogy nyugalomban a tömegnek nincs, csak helyzeti energiája, ami semmire sem használható. De, ha hullámtermészetét kihasznàljuk, akkor energiát lehet vele továbbìtani, teleportálni. Akárcsak egy mikrohullámü sütővel.

Ez is arra bizonyíték, hogy nemcsak az elektronnak, de bárminek lehet hullámtermészete is. Csak megfelelőképpen kell gerjeszteni.

Ilyenmódon még egy gondolatnak is van hullámtermészete. Ha kimondom, vagy leírom... ez maga a gerjesztés, majd amikor és ahol becsapódik... tehát fülekre, szemekre talàl... ott energiaként manifesztálódik.. Ezt nevezem: lelki energiának.

("Lelket öntöttem belé...")

Remélem segítettem.

Az ERŐ legyen veled!