Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Ha az ember nem az evolúció...

Ha az ember nem az evolúció csúcsa, akkor ez azt jelenti, hogy kb.1 millió év múlva kialakulhatna az emberből is egy teljesen új faj?

Figyelt kérdés
2018. ápr. 29. 09:50
1 2 3
 21/26 Pombe ***** válasza:

Ja... még...


#19: "Viszont ha mesterségesen belenyúlunk a genomba az általam említett level 3 szinten is, akkor nagyon hamar teljesen új fajok jöhetnek létre (akár 30 év alatt), olyanok is amiket domesztikációval, nemesítéssel lehetetlenség volna megcsinálni."


"Level 3" - jó! :D


De azért bármit meg lehet csinálni domesztikációval, csak kellő idő, és kellően előre megtervezett környezetátalakítás kell. Pl. kutyából lehet delfinszerűt csinálni azzal, hogy a kutyapopuláció körül olyan környezetet építesz fel - felügyelve a változásokat -, hogy a populáció kénytelen legyen egyre többet a lehetőségeit a vízben keresni. Mindig válogatod az egyre jobban vízi életre alkalmasabb egyedeket és azokat párosítod, és... stbstb. Irtózatosan sok idő és pénz... de nem lehetetlen... ám a megálmodott szimulációimban pont ez fog történni, mindössze a számítógépben a virtuális környezetben ez a folyamat emberi léptékben elfogadható idő alatt fog lezajlani.


Ha a folyamatban megjelenő gén-komplexeket; fehérjéket; kész struktúrákat; stb. kiemeljük, és inszerciókat produkálunk elhintve kívül-belül, pont ugyanott fogunk tartani mint a természetes evolúció esetén (analógia: rekombináció ; laterális géntranszfer..stbstb) . Mi termeltük ki őket mesterségesen, de ugyanúgy pukkantásunk se lesz arról, hogy hogyan működnek ezek, ha csak utólag nem analizáljuk a folyamat egészét, de szvsz. erre senki nem szánna rá időt, és minek is, mert emberi ésszel valszeg egyszerűen nem is lesz majd felfogható.


Miért ne lenne mindez ugyanúgy természetes evolúció akkor?

2018. máj. 2. 11:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/26 Pombe ***** válasza:

Na még a kérdésre is...


@Kérdező: "Ha az ember nem az evolúció csúcsa..."


A bacik pl. milliószor jobb túlélők, és sokkal ősibbek. Vagy neked csak az ész és a technológia a mérce?


4-3 millió éve meg a két lábon jobban járó majomszerű lények esze és technológiája volt az evolúció csúcsa. Kb. 450 millió éve mindig volt egy éppen aktuális csúcs. Ki és mi alapján tudná megmondani, hogy mi a végleges csúcs, és hogy van-e egyáltalán ilyen?


1 millió év múlva az akkori mai emberből kialakult ember is embernek fogja nevezni magát, de ne lepődj meg azon, ha a mai formánkat az akkori plebsz csak emberkezdeménynek fogja tartani... :)


Az 1 millió évvel későbbi kreacionizmus pedig azt az igét fogja hirdetni, hogy az akkori ember teremtődött Isten képmására, és a mi kiásott csontvázaink csak angolkóros tüneteket mutatnak, mint ahogy azt ma is sokan ráképzelik pl. a Neandervölgyi fosszíliákra. Persze probléma lesz a régi festmények, képek... et cetera, de valahogy majd kivágják magukat, nincs kétségem efelől. :D

2018. máj. 2. 12:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/26 anonim ***** válasza:

Vegyük a legegyszerűbb példát.


Állatokban használjuk, hogy az idegsejtjeik ha aktivitást mutatnak, zölden fluoreszkáljanak, ha lézerrel gerjeszted. Ezek az ún. calcium szenzorok. GCamP6f mondjuk.


Ez a fehérjét vírussal vagy transzgén juttatjuk be az agyba, onnantól kezdve az idegsejtek expresszálják, és egy kis ablakon keresztül képalkothatsz az agyról sejt és dendrit szinten, a két foton effektusnak hála.


Csak azt mondom, hogy egyrészt szűkös fantáziámmal nem tudok olyan környezeti evolúciós drive-ot, amivel ezt a evolúció elérné magától.

Semmiféle szelekciós előnyt nem jelent, hogy zölden világít az agya, csak az embernek, hogy mozizhatod az egér agyát.

Eleve nincs szelekció, mivel mesterségesen ültetted be. Sem véletlen mutáció. Tény, hogy maga a protein valami világító algából van, összekapcsolva egy Ca sensorral. Ezt circular permutation-el hozták létre és tökéletesítették.


Lényegében csak a replikáció valósul meg, ha tenyészted az állatot... de még ez a teljesen idgen gén is kikopik előbb utóbb, és eleve az idgegsejtek sem szeretik annyira termelni.


Tehát egyetlen generáció alatt létrehoztunk egy mutánst, ami szerintem semmiféleképpen nem jöhet létre a természetben.


Az nem hinném, hogy evolúciós drive lenne, hogy 10 millió évig egy 500 ezer eurós 2p mikroszkópot építesz az egér köré, hátha kifejezi egyszercsak a zöld idegsejteket :D

2018. máj. 2. 13:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 24/26 anonim ***** válasza:

Ja és ez azért is jó példa, mert elvileg 3 éven belül kapunk humán engedélyt kémiai festék agyba juttatására, műtéteknél.... így pl sejtszintű műtétek lehetnek az agyban. Ez a cucc kimosódik hamar...

Viszont ha mondjuk egy optikai implantátumot akarunk az agyba ültetni, vagy egy protézist, halló implantot (ez valós példa)

Akkor permanens kell génmódosítani vírussal a neuronokat. Persze utólagos GM nem örökíthető tovább... de el tudok képzelni transzgén kisbabákat, amik már továbbörökíthetik a mutációkat. Ugye TG, nem bántja az immunrendszer sem.


Pl a "Mátrixra" már lehet csak ilyen aggyal lehet csatlakozni.


Itt egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy milyen evolúciós hatás bírná rá az agyat, hogy fényérzékeny csatornákat gyártson (nem csak a retina), és fluoreszkáló fejérjéket.

Alapvetően ezek semleges, de inkább káros mutációk. Sok energia és még az alap működést is megperturbálhatja...

2018. máj. 2. 13:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 25/26 Pombe ***** válasza:

"Csak azt mondom, hogy egyrészt szűkös fantáziámmal nem tudok olyan környezeti evolúciós drive-ot, amivel ezt a evolúció elérné magától."


Én meg csak annyit mondtam, hogy mást meg lehet azzal. Lesz ilyen is meg olyan is. Miért csak a te verziód alapján zárnánk ki azt, hogy a jövő emberét az evolúció is formálta? Ha az utóbbi lesz nagyobb arányban, akkor sem a darwini evolúció formált minket?


Ez egy akadémikus vita, és sok értelmét nem látom. Bocsika... Ha mindenáron ki akarod szórni az ember további változásaiból a darwini evolúció fogalmát, hát tedd. De én engedelmeddel ennek nem látom továbbra se a megalapozott okát.

2018. máj. 2. 13:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 26/26 Pombe ***** válasza:

Amúgy... Írod: "Semmiféle szelekciós előnyt nem jelent, hogy zölden világít az agya"


Bocsáss meg, egyrészt egy halom olyan genetikai elem van bennünk, amiket genetikai paraziták hoztak belénk, és hol tétlenül ücsörögnek ezek bennünk, hol némelyiket asszimilálta már azt az emberi genom, és ezzel megváltozva is a működése. Ezért írtam pl. a laterális géntranszferről..


Pl. a robotok mesterséges idegsejtek evolúciós kondicionálását egyszerűen fitnesz pontok jutalmazásával stimulálják. A te esetedben egyszerűen kell készíteni egy olyan környezetet, ahol a szelekciós nyomás elősegíti az általad elképzelt fehérje képződést, míg mellette van egy olyan más faj is aggyal, aki bár egészségesen lassan evolválódik, de nőne a fitnesz-pontszáma annak is ugrásszerűen, ha az idegsejtjeik aktivitáskor zölden fluoreszkálnak lézerrel történő gerjesztéskor. Genetikai paraziták vannak..stbstb.


Vagy egyszerűen akkor nő a fitnesz-pontszám, ha maga a szervezet alakul úgy, hogy ha kifejleszti lassan magában az olyan idegsejtjeket, amelyek aktivitáskor zölden fluoreszkálnak lézerrel történő gerjesztéskor. Ehhez egyszerűen a környezetbe implementálsz egy állandó lézer...


Nem igazán értem, hogy ez miért probléma...

2018. máj. 2. 14:28
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!