Hogy működik az evolúció, a mutációk sorozata?
Ez az alkalmazkodás a környezethez nekem eléggé rejtélyes. Értem, mi a lényege, de mi viszi végbe magát a folyamatot? Mondjuk, a környezetben történik valami, ami az élőlény számára nem teljesen jó. Ennek hatására valamivel később, egy későbbi generációban megjelenik valami az élőlényen, amitől jobban el tudja viselni a környezetnek ezt a hatását. Pl. hideg van: az élőlény fázik, majd egy későbbi generációban megjelenik az élőlényen bunda, ami a hidegtől védi. Mi történik a kettő között? Tehát aközött, hogy fázik, és hogy megjelenik a bunda? Érzékeli a hideget az élőlény, ez a hidegérzet eljut az agyba. Onnantól kezdve mit csinál az agy, ami generációkon keresztül megváltoztatja a DNS-t? Már ha egyáltalán az agy a felelős ezért - pl. a növényeknek nincs agyuk, de valaminek lennie kell, ami ezt az egészet irányítja: mi az?
Nem tudom, mennyire érthető a kérdés, hozok egy másik példát is. Pl. a zsiráfnak tegyük fel, nem volt mindig hosszú a nyaka. A rövidnyakú egyedek észrevették, fent a fákon milyen jó ennivaló van, és nyúztózkodtak, hogy elérjék. A következő generáció is nyújtózkodott, és az azután is. Namármost, mi emlékezett az élőlényben arra, hogy az előző generáció nyújtózkodott, hogy ahhoz hozzáadjon még valamit, amire a következő generáció emlékezett, és idővel hosszabb lett a nyak? Kéne ide valami generációkon keresztül megjegyző memória az élőlénybe, de nem csak az kéne, hanem valami más is, ami a memóriából kiveszi az emlékeket, és eszerint a DNS-t megváltoztatja. De az is lehet, hogy teljesen más elv szerint működik az egész: mi ez az elv?
válasza:A lényeget többen leírták.
Gondolj arra, hogy a természetben törvények vannak, egy folyamat (egy kémiai reakció) aszerint zajlik le. A természet bonyolult, ezért részei állandó változásban vannak, hiszen a természet nem áll, hanem mozog. Ezért egy kis rész környezete állandóan változik és hatással van arra a kis részre. Egyes esetekben úgy, hogy a dolog megszűnik, más esetekben pedig bonyolultabb összetételű lesz.
Az élőlény olyan sajátos "anyag", amely szaporodik, utódot hoz létre. Ha közben a körülményei változnak, akkor az őt érő hatások is változnak, tehát az egyik élőlény szervezete kicsit másképp működik, mint a másiké. Csakhogy az egyes szervek is a másiknak "környezet", ami hat arra az egyre, miáltal az más reakciókat mutat. Ez ismét visszahat a környezetre, ezt a folyamatos változást nevezzük evolúciónak.
Köszönöm ezt a sok választ!
Ha jól értem a lényeget, akkor rengeteg "félresikerült" egyednek is kéne lennie, mert nem túl nagy a valószínűsége, hogy pl. csak és kizárólag hosszúnyakú egyedek keletkezzenek mutációval, vagy még a hosszú nyak mellett más változás is beállhat ezzel egyidejűleg a génállományban, ami nem kedvező. A véletleneknek ez a valószínűsége, hogy jól túlélő egyed alakuljon ki, nem túl nagy, és nagyon sok másfajta egyed is ki kell, hogy alakuljon, és nem is feltétlen kell mindnek kihalnia egyből. Ez a rengeteg fajta mutáns egyed tényleg létezik, létezett? Mert persze sokféle élőlény létezik, alfajok, stb., de mégse annyi, hogy a sok-sok véletlen mutáció változata mind fellelhető legyen. Jól sejtem?
válasza:Ezek a folyamatok nagyon lassúak sok esetben.
10-100000 ezer években mérhető. Egy emberélet lepkefing ehhez képest.
válasza:SOK mutáció keletkezik, de a legtöbb el is tünik, mert nem segíti elö a túlélést, és az alkalmasabb mutációk erösebben fognak szaporodni.
Tehát ha 1000 zsiráf közül kettönek lett hosszú nyaka, akkor ez a kettö volt jobb kondícióban (mert többet tudtak enni(, és ök szaporodtak jobban, mert a gyöngébbeket nem engedték, másrészt meg ezek utódai is erösebben, egészségesebbek, jobban tápláltak voltak.
A többi részben beleolvadt (mint pár) a hosszú nyakúakba, részben meg utód nélkül elpusztult.
Az meg, hogy a hosszú nyakúak lettek többségben, ugyanaz a módszer, mint amikor a nagyobb virágú dísznövényröl szednek magot, a több tejet adó tehenet szaporítják, stb - azaz a kiválogatásos módszer.
válasza: válasza: válasza:@Kérdező: "Ha jól értem a lényeget, akkor rengeteg "félresikerült" egyednek is kéne lennie, mert nem túl nagy a valószínűsége, hogy pl. csak és kizárólag hosszúnyakú egyedek keletkezzenek mutációval"
Nincsenek félresikerült példányok (ill. ritkán vannak, de nem ezek az evolúció hajtómotorjai jellemzően). Ezt is rosszul értelmezed. Nem úgy kell elképzelni a dolgot, hogy egyszer csak született egy kétszer olyan hosszú nyakú zsiráf, és ez bejött...
Mi is mutánsok vagyunk, folyamatosan. Nincs két egyforma ember (minden "alkatrészünk" kicsit más, mint a többi emberé), mint ahogy nincs két egyforma zsiráf se.
A cikkből: "Ez átlagosan 100-200 mutációt jelent generációnként, vagyis mindannyiunkban 100-200 új mutáció jelenik meg a DNS-ben."
Szerinted nem létezik ma olyan felnőtt zsiráf, amelyiknek egy ici-picit hosszabb a nyaka mint a többinek? És nincs olyan felnőtt zsiráf, amelyiknek rövidebb a nyaka a többihez képest?
A legrövidebb nyakú zsiráfnak ma is jelenleg kevesebb utódja van, mint a többinek, vagy kevesebbet tud felnevelni, vagy nem lesz egy utódja se, de a leghosszabb nyakúnál is ez a helyzet, mert jelenleg olyan a környezet, hogy a két hossz közötti nyakhosszal lehet a leghatékonyabban élni. Ha a környezet úgy változik, hogy egyre inkább a hosszabb nyakúak képesek több utódot legyártani és felnevelni, akkor a zsiráfok nyaka nagyon lassan elkezd nőni (ki tudja, lehet, hogy ma is ez történik amúgy). Ilyen egyszerű.
Régen ehhez hasonló volt minden kutya: [link]
Mára lett ilyen hosszú nyakú ia: [link]
Szerinted hol vannak a kettő között a te "félresikerült" példányaid? Elárulom neked, hogy sehol. Nem minden kutya alakult át ilyen hosszúnyakúvá, hanem csak volt egy olyan környezet, ahol az egyre hosszabb nyakú kutyák sikeresebb voltak, míg más környezetben meg a többi kutya élte tovább a világát vidáman.
Mára lettek ilyen rövidnyakú kutyák is: [link]
Nincsenek sehol a folyamatban "félresikerült" példányok, mivel vannak hosszúnyakú és rövidnyakú kutyák is. Ahogy nőtt a nyak a zsiráf esetében, minden esetben pont az a hossz volt a hasznos amit éppen láthattunk, csak a környezet egy picit mindig változott, és mindig a picit hosszabb nyak vált a zsiráf populáció számára hasznosabbá, de az éppen általános nyakhossz is megfelelő volt, csak a picit hosszabb még picit jobb volt.
Az okapi így néz ki, és gyakorlatilag zsiráfkoponyája van, és genetikailag is tagadhatatlan a rokonság: [link]
Ez most akkor egy "félresikerült" zsiráf-példány szerinted? Pedig él és virul.
Itt van pl. ez a gőte, aminek már csak elől vannak lábai, és és már csak négy ujj van azon is, mert a gőte ezen változata éppen alakul vissza hallá.
Akkor ez most egy "félresikerült" példány? Él és virul. Neki éppen a lábhossz csökkenés a hasznos szemben más gőtékkel.
Ma is van egy csomó halféle, amelyik ilyen olyan-hosszan képes a szárazföldön megmaradni, sőt, mászni is azon, és különböző belső "fejlettebb"-"fejletlenebb" technológiákkal képes a szárazföldön lélegezni, sőt, az uszonyaik is hol alkalmasabb a mászásra, hol kevésbé (van amelyik még kidőlt fetörzsekre is képes felmászni) és mindegyik él és virul. Egyik sem félresikerült példány tehát.
Pl. ott vannak még a gyűrűfajok, amiről a #8-as megjegyző is írt neked (úgy látszik hiába). Egy csomó példánk van még arról, ahol látjuk, hogy éppen zajlik az evolúció, és nincsenek a folyamatban sehol sem "félresikerül" példányok.
válasza:Az okapi képét elrontottam. Ismét:
válasza: válasza:@Kérdező "Mert persze sokféle élőlény létezik, alfajok, stb., de mégse annyi, hogy a sok-sok véletlen mutáció változata mind fellelhető legyen. Jól sejtem?"
Ezt a kérdést nem is értem.
Mondod, hogy a véletlenszerű mutáció minden változata fellelhető???
A véletlenszerű mutáció egyik lényege az, hogy az addig nem volt! Nem??? Már bocsika! De milyen hülyeségeket hordasz össze?
Minden mutáció, ha már létezik, akkor az nem mutáció, hanem egy létező és megváltoztathatatlan variációs tömeg.
A DNS-ben új elemek jelennek meg véletlenszerűen (ezt más szemléletmódban hibának nevezzük), és ha az képes elterjedni a populációban, akkor az a mutáció.
Ha millió és millió kört nem tökéletesen körnek rajzolsz le, akkor millió és millió hibát fog tartalmazni a sok kör, és ezekből a hibákból kiindulva (ha azokat másolod, és mindegyik másolatba új hibák kerülnek), a másolások során bármilyen új geometriai alakzat kialakulhat a korábban ábrázolt evolúciós folyamatok mentén.
Kezdetben a Földön csak egysejtű élet volt, és ezek genomjában nem volt még benne a hosszú nyakú zsiráf.
Vagy miről beszélsz egyáltalán?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!