Létezik a Földön kívül is élet?

Fermi paradox

Egyébként tuti van, de most mi is mit tudunk felmutatni?

Kb semmit, Holdon voltunk, aztán helló.

Tegyuk fel hogy mashol foldi jellegu elet van, elmeletileg a legokosabb az ember, mint ahogy az eslo irta csak a Holdig jutottunk el. Talan az emberisegnek meg van 100-150 eve es az ember el fog tunni a Foldrol mert elpusztitja magat. Ezen fenmarafo ido alatt biztosan nem fogunk eljutni a legkozelebbi naprendszeren kivul levo bolygoig. Na ez a problema a mas bolygon esetleg letezo emberszeru lenyeknek is ha Foldihez hasonlo fejlodesi utat jartak be.

Ha meg nem antropomorph eletre gondolunk akkor barmilyen lehet amit akar fel sem tudunk fogni vagy eszlelni vagy egyaltalan elkepzelni.

A vilag mukodesevel kapcsolatban szerintem kevesebb mint 1%-t ertjuk vagy tudjuk

Igen, van élet a Földön kívül!!!!

Valerij Poljakov A legnagyobb földönkívüli az ember történelmében, ugyanis 437 napot élt meg a Földön kívül!

Szóval ja, van élet a Földön kívül.

Erre ket fele keppen kaphatunk valaszt. Gyakorlatban, ami a nehezebb resze. Ugyanis egyreszt a vilagegyetem hatalmas es bebizonyitani, hogy egyedul vagyunk elo lenyek, a jelenlegi technikankal szinte lehetetlen.

A masik lehetoseg pedig az elmelet. Ehhez eloszor is meg kell ertenunk, hogy mi az elet. Egy torvenyszeru allapot, ami elegendo ido utan, megfelelo korulmenyek kozott mindenkeppen megtortenik az elettelen anyaggal? Vagy egy egyszeri veletlen es a kialakulasanak az eselye annyi mint egy Fold az Univerzumunkban?

Velemenyem szerint az utobbi all kozel a valosaghoz, mert tegyuk fel, hogy az elet kialakulasa nem ritka es adott korulmenyek kozott barhol, barmikor kialakulhat. De, ha igy van akkor a Foldon miert csak egyszer alalult ki a dns-alapu elet, holott a korulmenyek elvileg idealisak, hiszen egyszer mar kialakult itt az elet. A Foldon minden egyes eloleny egy osi eletforrashoz vezetheto vissza, az volt az egyetlen alkalom, hogy kialakult, holott a feltetelek adottak voltak.

Biztosan van élet. Ha csak a nagy számok törvényét vesszük, akkor is igen sok hely van ahol létrejött, létrejöhet.

A legnagyobb probléma az, hogy nem vagyunk egy "hullámhosszon".

Ha belegondolsz abba, hogy mikor fedeztük fel a rádióhullámokat és hány éves az univerzum.

Az teljesen lehetetlen, hogy a másik civilizáció is pont most fedezte volna fel a kommunikáció ezen lehetőségét. Úgy gondolom nem állok messze a valóságtól, ha kijelentem, vagy ők vannak előrébb pár millió évvel, vagy mi vagyunk előrébb ugyanennyivel. Soha nem fog létrejönni kapcsolat, mert mi kihalunk, vagy ők kihalnak, mire mindkét félnél rendelkezésre állnak ugyanazon kommunikációs csatornák és akkor még ki tudja mennyit kell várni mire oda-vissza megjárja az üzenet.

De előfordulhat, hogy számunkra még csak elméletben létező csatornákon képesek valakik utazni gyorsan és sokat és talán az a sok you-tube video valós UFO-kat és űrlényeket mutat be.

Sok furcsaság van a világban. Engem leginkább az érdekelne, hogy egyes régi kőtáblákon, véseteken miért ábrázolnak szkafanderes lényeket, és a mai repülőgépekre hasonlító járműveket.

Lehet, hogy a földön mi vagyunk a második evolúció?

Senki sem tudja nem volt e már korábban egy másik faj, akik ugyanúgy kipusztították magukat, mint ahogy mi fogjuk "hamarosan".

#2-es

Azzal az 1%-al valószínűleg jócskán fölé lőttél, hisz még a tengereinket sem ismerjük 5 százaléknál jobban. Évente több ezer új állatot fedeznek fel.

Nehéz lenne még csak hozzávetőleg is megjósolni a mai és a jövőbeni ismereteink százalékos arányát.

Több oka is van, miért nem tapasztalunk életet az Univerzumban.

Először is a nagy távolság az oka, ami egyúttal időbeli eltérés is, hiszen tudjuk, hogy a fényév nem csak távolság, hanem egyúttal időbeli mértékegység is.

Magyarán ha éppen most létezik egy idegen civilizáció mondjuk százmillió fényévnyire, akkor a mai állapotról csak százmillió év múlva szerezhetünk tudomást.

Most éppen a százmillió évvel ezelőtti állapotot észleljük.

Ez persze nem jelenti azt, hogy pont akkor ne lehetett volna valahol élet, csakhogy a műszereink túl gyengék.

Az exobolygókat sem látjuk, pusztán a csillagjukra gyakorolt hatásból szerezhetünk róla tudomást.

A csillagjaikat, vagyis az exobolygók napjait sem tudjuk nagyítani, pusztán a fényerejük nő a nagyítás által, de mindig pontszerűek maradnak, olyan távol vannak, még a legközelebbi csillag is.

A színképelemzéshez látnunk kellene a bolygót magát is, ahol esetleg egy civilizációs tevékenységre utaló jelek vannak, nem elég a csillagja színképét elemezni, hiszen olyan tevékenységről nincsenek ismereteink, ahol magának a csillagnak lenne valami észlelhető változása, civilizáció által.

Ami az időt illeti, csak pár évtizede folynak ilyen megfigyelések, pl. a seti program, ami amúgy is többször elakadt, ez a pár évtized nem túl sok, illetve az esetleges rádiójelek túl gyengék, nem észlelhetők számunkra.

A vizsgáló műszerek érzékenysége azóta jelentősen nőtt, de még így sem túl erősek, pedig már Föld méretű vevőrendszerrel büszkélkedhetünk, de ennél több kell.

Annyi biztos, ha a mostani műszereinkkel sem találunk semmit és ennek az az oka, hogy túl gyengék a jelek, akkor a korábbiak semmit sem értek.

A fejlődés így is óriási, de ez nem is lehet másképp, mikor a nulláról indultunk.

Komoly remények vannak a computer technika és a világűrbe kihelyezett eszközök együttes alkalmazásával, az új műszerek és eljárások, vizsgálati módszerek alkalmazásával.

Azt persze csak akkor mondhatjuk, hogy mindez hatásos, vagy elég volt, ha eredményt is tudunk majd prezentálni, majd a (közel)jövő eldönti.

"Senki sem tudja nem volt e már korábban egy másik faj, akik ugyanúgy kipusztították magukat, mint ahogy mi fogjuk "

Vernének volt ilyen gondolata, amit regényben is felvázolt, csakhogy nem veszed figyelembe, hogy az adott korhoz képest ki lettek termelve a fémek, az energia hordozók, az erőforrások.

AMi külszíni fejtéssel, vagyis az adott kor technikai színvonalán kitermelhető volt, mondjuk rézből, vagy vasból, azt már az ókorban kitermelték. Nem lehetséges így kétszer rézkorszak, vagy vaskorszak, arról nem beszélve, hogy gőzgép sem, mert a szénbányák javát is bezárták már.

Nem lehet kétszer aranyláz Alaszkában. Mondjuk dél-Afrika híres az aranytermeléséről és van is ott még arany, de már több km mélyre le kell menni, keszonoznak, meg olyan modern technikát alkalmaznak a fő lelőhelyeken, amit pár évtizede még nem lehetett volna.

A körmöci arany javát is kibányászták már és Pécsen sincs már sok urán.

Az köztudott, hogy az olajnak is a végén járunk, szóval csak egy dobásunk van, csak egyszer ronthatjuk el.

Kérdező, itt nem az élet keletkezésének a rejtélyéről van szó. Az más kérdés.

Mivel a Földön kialakult az élet, olyan valószínűséggel kialakulhatott bármelyik bolygón, ahol megvannak a feltételek...

És hány ilyen bolygó van?

Szerintem elég sok, durván 3-400 milliárd csillag van a tejútrendszerben és több száz milliárd galaxis van.

Én úgy gondolom, hogy létezik élet a Földön kívül.

#7-es

Szépen összefoglaltad a dolgokat, de azt ne felejtsd el, hogy az arany , a vasérc és sok egyéb nem egyszerre került a felszín közelébe. A táj folyamatosan változik. Ami a felszínen van az sok idő alatt a föld alá kerül, ami meg a föld alatt volt, az feljön a felszínre. Állandó a körforgás. Idő volt rá bőven.